Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

2. Értelmezések

gyarországi történéseiből eléggé nyilvánvaló, hogy a jogértel­mezés gyakorlatában egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni a többféle, egymástól eltérő politikai szándékot. Kontraktuslista szemmel nézve a problémát, látszólag egyszerűbb helyzetben vagyunk, hiszen amennyiben az al­kotmány végső forrásának a nép akaratát tekintjük, akkor - minthogy a Magyar Köztársaság alaptörvényéről van szó - a benne foglaltak forrása Magyarország polgárainak egyetértő akarata, aktuális pártpreferenciájuktól függetlenül. S mivel az alkotmány szövegével kapcsolatban a határon túli magya­rok - tehát maguk az érintettek - sem emeltek kifogást, sőt helyeslik, hogy ügyük szerepel a Magyar Köztársaság alkot­mányában, ezért állíthatjuk, hogy a Magyar Köztársaság ál­lampolgárainak egyetértése az ő támogatásukra is támasz­kodhat. Következésképpen a politikai döntéshozóknak res­pektálniuk kellene mind a jogi tényt, mind pedig a nép aka­ratát, valamint, morális szemmel vizsgálva a kérdést, nem hagyhatják figyelmen kívül az érintettek egyetértését sem, még ha ők nem is polgárai a Magyar Köztárságnak, hiszen az alkotmánynak ez a része róluk szól. Tehát a mindenkori magyarországi politikai többségnek nem lenne szabad egye­dül döntenie a magyar kisebbségeket érintő legjelentősebb kérdésekben, és persze az állítás fordítottja is igaz, nem len­ne szabad ilyet tennie a mindenkori politikai kisebbségnek sem.6 A köztük folyó politikai versenynek tehát korlátozott­nak kellene lennie a kérdésben. Csakhogy ebben az eset­ben is ugyanabba az akadályba ütközünk, mint a pozitivista közelítésmód során: a többféleképpen értelmezhető alkot­mányszöveg nem adja meg a kérdéskör pontos tartalmát és az egyetértés mértékét, s így közvetlenül nem szabja - nem is szabhatja - meg a politikai verseny korlátáit. Következés­8 A jelenség nem ismeretlen a modern alkotmányosságban. Úgymond má­sok üdvözítésének alkotmányos hagyománya kerül szembe szabadságuk alkotmányos értékével. Lásd Donald P. Kommers és W. J. Thompson: Fundamentals in the Liberal Constitutional Tradition. In Joachim. J. Hesse and Norman Jonson (eds.): Constitutional Policy and Change in Europe. Oxford University Press, 1995, 14. p. 12

Next

/
Thumbnails
Contents