Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
4. Dél-Szlovákia szláv kolonizációjának első évei (1921 - 1923)
Katonai szempontok a telepítések során 97 10. kép. A gernyőpusztai iskola épülete A gernyőpusztai kolónia kiépítésével párhuzamosan Dél-Szlovákia és Kárpátalja más régióiban is megkezdődött a légionárius telepek alapítása. A hely kiválasztásában a közös nevező általában a vasút volt, hiszen valamennyi nagyobb légionárius telep a fontosabb vasúti csomópontok mellett jött létre. A vasutak szerepe a trianoni határok megállapításában közismert, s az Ipolytól keletre a szlovák-magyar határ meghúzásánál, valamint Kárpátalja Csehszlovákiához való csatolásánál is ez játszotta a döntő szerepet.277 Ezért nem meglepő, hogy a magyar határ menti vasútvonalak és vasúti csomópontok biztosítása a csehszlovák határvédelem egyik prioritása volt. Ennek összefüggésében érthető meg a húszas években alapított nagyobb légionárius kolóniák, a persei, a tiszasalamoni, a battyáni, a csatai és a bényi helyszínének a kiválasztása. A Kassa és Beregszász közötti stratégiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű vasútvonal mellett több legionáriustelepet is létrehoztak: A Csap melletti vasúti csomópont biztosításának a feladatát látta el a Tiszasalamonnál, valamint a Battyán és Bély mellett létrehozott legionáriustelepek rendszere. A Kárpátalja területén Bátyú mellett létrehozott Svoboda elnevezésű kolónia viszont a beregszászi és munkácsi vasutak találkozásánál lévő csomópontot biztosította. 277 A vasutak szerepéről a trianoni határok megállapítása során lásd Majdán János: A vasutak szerepe a határok kialakulásában. In Pásztor Cecília (szerk.):, „...ahol a határ elválaszt. " Trianon és következményei a Kárpát-medencében. Balassagyarmat-Várpalota, Nógrád Megyei Levéltár, 2002, 100-115 p.
