Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)

4. Dél-Szlovákia szláv kolonizációjának első évei (1921 - 1923)

96

Dél-szlovákia szláv kolonizációjának első évei (1921-1923)

8. és 9. kép. Gernyőpusztai telepes ház homlokzata és alaprajza

Az egy időre a köztársasági elnökről Masarykovóra (Masarykfalvára) átkeresztelt telep a húszas évek elején gyors fejlődésnek indult. Az állam támogatásának köszönhetően szlovák nyelvű állami iskola nyílt a kolónián, amelybe a gernyőpusztai légionáriusok és a környező szlovák kolóniák gyerekei jártak. Sőt az 1924/25-ös tanévben már a közeli - a 18. században katolikus szlovákokkal újranépesített, de 1910-ben magát színmagyarnak valló - Dobóca községből is ide írattak 20 diákot. 1926-ban belügyminiszteri rendelettel Gernyőpusztát a szomszédos Leánymezőn létrehozott kolóniával összevonták, s a Ľudovít Štúr köré tömörülő költők IegfiataIabbjáróI, Ján Bottóról elnevezve Bottovo néven önálló településsé nyilvánították. A község katasztere, ahol az 1930-as népszámlálás szerint 384 személy élt, ekkor 623 ha-t tett ki.