Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)

4. Dél-Szlovákia szláv kolonizációjának első évei (1921 - 1923)

4. Dél-Szlovákia szláv ko ionizációjának első évei (1921-1923)

Az előző részben azt próbáltuk felvázolni, milyen elképzelések és tervek határozták meg a kolonizáció elindulását, a következőkben pedig arra próbálunk választ adni, hogy a fentiekben felvázolt elképzelések hogyan valósultak meg, s meghozták-e a várt eredményeket.

A földbirtokreform keretén belül lezajlott telepítési akció a reform egyéb szegmenseihez képest kissé megkésve, csupán 1921-ben vette kezdetét, és a húszas évek végére gyakorlatilag le is zárult. A harmincas években központilag szervezett telepítés már nem folyt, s bár magánkezdeményezésre történt kisebb mértékű telepítésekre ebből az időszakból is akad példa, ez már nem befolyásolta a kolonizáció végső mérlegét.

A húszas években lebonyolított kolonizációt két szakaszra lehet bontani. Az 1921- 1923 közötti három év a telepítések kezdetét, az 1924-től 1929-ig tartó időszak pedig a kolonizáció virágkorát jelenti, amikor a dél-szlovákiai kolóniák többségét létrehozták.

Azt, hogy a telepítések némileg megkésve és meglehetősen nehezen vették kezdetüket, számos tényezővel lehet magyarázni. Az egyik ilyen magának az Állami Földhivatalnak a tevékenysége volt. Az ÁFH ugyanis ha nem is túl látványosan, de jól láthatóan szándékosan késleltette a telepítések elindítását. Ennek okát a telepítések viszonylagos magas költségeiben, másrészt a földhivatal szervezetének kiépítetlenségében lehet keresni. A kolonizáció végrehajtása - erről a későbbiekben még lesz szó - pedig amúgy is időigényes feladat volt.

Amíg az anyagi és szervezési gondok hátráltatták a telepítések megkezdését, a közvélemény és elsősorban a különböző nemzeti szervezetek türelmetlenül sürgették azt. A magyarok által lakott területek kolonizációjára felszólító felhívások már 1919 őszén megjelentek a szlovák lapokban. Ezek elsősorban a demobilizált légionáriusok és az Amerikából hazatérő reemigránsok figyelmét hívták fel a lehetőségekre.226 A cseh sajtóban is olyan írások jelentek meg, amelyek cseh és morva gazdákat a Dél-Szlovákiában való letelepedésre biztatták.227 A telepítések tényleges megkezdése azonban továbbra is késett. Elindítását csupán a földreform Szlovákiára vonatkozó 1921 elején elfogadott első egyéves terve tette lehetővé, amely több olyan objektum lefoglalását is tartalmazta, amelyre kolonistákat kívántak telepíteni. Az ÁFH hivatalos közlönyében közzétett tervek szerint a földreform első, 1923 végéig tartó szakaszában 32 nagybirtok területén 28 kolónia létrehozását tervezték, amelyek összterülete elérte volna a 14 ezer ha-t, s amelyeken kb. 1000 család települt volna le.228 Ezt a tervezetet azonban hamarosan

226 Lásd Slovenská domovina, 1919. szeptember 1.; Slovenský denník, 1919. augusztus 27.

227 Venkov, 1919. február 19.

228 Pozemková reforma, 3, 1922. 11-12. sz. 171-172. p. Dnešní stav kolonisační akce na Slovensku.