Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
3. Dél-Szlovákia szláv kolonizációjának elképzelései és tervei
70 Dél-szlovákia szláv kolonizációjának elképzelései és tervei nácskozáson az ÁFH elnöke, Karel Viškovský is felszólalt, aki hangsúlyozta, hogy a földhivatal tiszteletben fogja tartani a nemzeti érdekeket és a CSNT javaslatait.204 A tanácskozás alkalmat szolgáltatott arra is, hogy létrehozzák a CSNT földreformmal és a telepítésekkel foglalkozó bizottságát, melynek feladata a „köztársaság nemzetiségileg vegyesen lakott területein végrehajtandó földreformmal kapcsolatos nemzeti program” irányítása volt.205 A bizottság, hogy biztosítsa a csehszlovák nemzeti érdekek érvényesülését a reform során, azonnal intenzív munkába kezdett, s kiterjedt helyi hálózatán keresztül nagy figyelemmel kísérte a földreform végrehajtását. Hogy az illetékesek részére pontos adatok álljanak rendelkezésre a reform nemzeti vonatkozásairól, egy, a földkiutalások nemzeti szempontú nyilvántartását végző szakosztályt is létrehoztak. Később elérték, hogy az ezt a feladatot végző személyt az ÁFH vegye állományba. Ezáltal a CSNT fontos információkhoz juthatott a földreformmal kapcsolatban, s érdekeit jobban tudta érvényesíteni az ÁFH döntéshozói között. A földhivatal és a CSNT kapcsolatát az is erősítette, hogy mindkét szervezet élén az Agrárpárt befolyásos személyiségei álltak, s az ÁFH vezető munkatársai rendszeresen részt vettek a nemzeti tanács földreformmal kapcsolatos munkájában. A CSNT földreformmal és telepítésekkel foglalkozó bizottsága megalakulásától 1922 végéig több tucat tanácskozást tartott, s az ezeken megfogalmazottjavaslatok gyakran beépültek az ÁFH gyakorlatába. Még a kolonizáció megkezdése előtt, 1921. április 10-re a morvaországi Pferovba hívta össze a CSNT azt a bizalmas tanácskozást, amelynek fő témája Morvaország és Szilézia cseh kolonizációja volt, ám az itt megfogalmazott javaslatok dél-szlovákiai vonatkozással is bírtak. A megbeszélés kezdeményezője nem más, mint František Stanék miniszter, az Agrárpárt egyik vezető politikusa volt, s a találkozó jelentőségét mutatja, hogy arra a CSNT vezetőin kívül a csehszlovák politikai szinte egész élvonala - pl. Ivan Dérer és Vavro Šrobár, akik korábban Szlovákia teljhatalmú miniszterei voltak; Ferdiš Juriga képviselő, az ÁFH felügyelőtanácsának Hlinka-párti tagja; Karel Prášek a köztársaság első földművelésügyi minisztere, Jan Voženílek - meghívót kapott.206 A tanácskozás résztvevői nyolcpontos rezolúciót fogadtak el, amely radikális nemzeti nézőpontból bírálta a földreform addigi lefolyását, s fogalmazta meg a résztvevők követeléséit. A rezolúció aláírói nemzeti szempontból hiányosnak és elégtelennek nyilvánították a földreform törvényeit, s azok átdolgozását javasolták. Követelésük második pontjában olyan törvények megalkotását követelték, amelyek jobban szem előtt tartanák a telepítések érdekeit, s az addigiaknál is nagyobb előnyöket nyújtanak a légionáriusok számára. A rezolúció negyedik pontja a határ menti erdők államosítását követelte, mégpedig abból a célból, hogy ezekre a területekre cseh és szlovák telepesek költözhessenek. Ebben látták ugyanis a biztosítékát annak, hogy ellenőrzés alá vonhassák „az elnémetesedett és el magyarosodon vidékeket, amelyek lakossága az államra veszélyes irredentákhoz húz...”207 A rezolúció hetedik pontjában pedig a következő két évre szóló kolonizációs terv kidolgozását javasolták. 204 Vö. Sommer: i. m. 59. p. 205 NA ČR, f. NRČ, k. 413, Č. 237. 206 Uo. 207 Uo.
