Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
50 A földbirtokreform helye és szerepe... 4. táblázat. A mezőgazdaságban dolgozók szociális megoszlása az 1921-es népszámlálás szerint Nemzetiség A mezőgazdaságban dolgozók szociális rétegződése önálló gazdálkodótisztviselő mezőgazdasági munkás, napszámos Csehszlovák 69,5 0,4 30,1 Német 73,0 0,6 26,4 Magyar 57,8 0,6 41,6 Orosz 82,4 0,03 17,6 Lengyel 68,7 0,4 30,9 Forrás: Sčítání lidu v republice Československé ze dne 15. února 1921. Československá štatistika, svazek 23. Praha, 1927. A szlovákiai magyar politika részéről a földbirtokreform kapcsán sem a németekhez hasonló egységes fellépés, sem pedig ahhoz hasonló határozott ellenvélemény nem volt megfigyelhető. Pedig erre minden okuk meg lehetett volna, hiszen az ÁFH Dél-Szlovákiában a kezdetektől fogva a szlovákiai magyarokra nézve rendkívül sérelmes módon hajtotta véget a földreformot. Ennek köszönhető, hogy bár a földreform keretén belüli ún. kis kiutalások már országszerte megkezdődtek, Dél-Szlovákiában 1921-ben szinte semmi sem történt ezen a téren. Az első év programjába besorolt birtokok közül csak azok a nagybirtokok voltak magyar nyelvterületen, amelyeket telepítési célokra szántak, a hagyományos kis kiutalások céljára lefoglalt birtokok mind északabbra voltak találhatók. Ez azonban tökéletes összhangban volt azokkal az elképzelésekkel, amelyeket Jan Voženílek a földhivatal felügyelőtanácsának 40. ülésén is előterjesztett, s amelyek szerint a déli határok mentén a reform első szakaszában leginkább csak államosításra szánt erdőbirtokokat sorolnak be, a nagybirtokok felparcellázását pedig csak akkor kezdik el, ha a telepítések által itt is kialakul egy, az állam szempontjából megbízható réteg.152 Ennek ellenére a szlovákiai magyar pártpolitika a németektől kisebb vehemenciával kapcsolódott be a földreformmal és a telepítésekkel kapcsolatos vitákba, s a későbbiekben is visszafogottabb álláspontot képviselt.153 Míg a német képviselők már az első 152 NA ČR, f. SPU-VŠ, k. 132, Správni výbor SPU, 40. ülés, 1921. június 14. 153 Az önálló szlovákiai magyar politizálás már eleve meglehetősen óvatosan és a csehszlovákiai eseményekhez képest bizonyos fáziskéséssel indult. Ennek okai jórészt még feltáratlanok, az okok között azonban kétségkívül ott van a külön politizálás hagyományának hiánya, hiszen Erdéllyel ellentétben a felvidéki területek Trianon előtt sohasem különültek el Magyarország központi területeitől. Talán ennek is köszönhető, hogy a szlovenszkói magyar pártpolitika végig a budapesti kormányzat közvetlen irányítása alatt maradt: a magyar pártok vezetőit Budapesten jelölték ki s jórészt ott dolgozták ki a pártpolitikai stratégiákat is. A békeszerződés aláírásának elhúzódása, a magyarországi belpolitikai helyzet, valamint az, hogy 1920 közepéig a budapesti kormányzat a szlovákiai magyar pártélet támogatása helyett inkább a „Felvidék” visszafoglalásának katonai tervezeteit szövögette, mind hozzájárultak a szlovákiai magyar pártok viszonylag megkésett aktivitásához. A budapesti kormányzat felvidéki politikájával kapcsolatban lásd Angyal, Érdevédelem... i. m.
