Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
46 A földbirtokreform helye és szerepe... a Földművelődésügyi Minisztériumra ruházták át. Igaz, az ÁFH felügyelőbizottsága zárójelentésében további földosztást látott szükségesnek, melyet elsősorban a földigénylők egyre növekvő számával indokolt.141 A földreform véglegesnek szánt mérlege szerint142 1937. december 31-ig Szlovákiában összesen 957 nagybirtok, vagyis 1 407 361 ha földterület (Szlovákia összterületének 28,7%-a) került lefoglalásra, amelyből 507 176 ha volt a mezőgazdasági terület. A lefoglalt területből 562 078 ha-t (ebből 178 190 ha mezőgazdasági területet) visszakaptak az eredeti tulajdonosok, 690 525 ha (ebből 323 196 ha mezőgazdasági terület) új tulajdonosok kezébe került, 160 403 ha (ebből 6054 ha mezőgazdasági területe) pedig továbbra is lefoglalás alatt maradt. A kiutalt terület 42,1 %-a, vagyis 290 453 ha terület kis kiutalás143 formájában került az összesen 187 453 birtokoshoz. A mezőgazdasági jellegű területek esetében azonban a kis kiutalások aránya elérte a 76,6 %-t. Maradékbirtokot összesen 611 esetben hoztak létre, amely során az összesen 564 tulajdonos kezébe 74 654 ha (ebből 60 002 ha mezőgazdasági terület) került. Az összes kiutalt területnek 47,1%-a, 325 418 ha egyéb nagyobb objektum formájában került kiutalásba, többnyire állami tulajdonba. Ez ebbe a csoportba sorolt területek döntő többsége az állam, illetve hadsereg birtokába kerülő erdő vagy más mezőgazdasági művelésre nem alkalmas terület volt. A Szlovákiában összesen lefoglalt terület 54,3%-a (758 549 ha) volt erdőbirtok, amelynek reformja során a mezőgazdasági területtől eltérő hangsúlyok érvényesültek, hiszen az erdők esetében a kiutalások címzettjei elsősorban nem magánszemélyek, hanem az állam és különböző társulások voltak. Különösen a határ menti erdőbirtokok esetében érvényesült erőteljesen az a stratégiai-katonai szempont, hogy ezek az erdők lehetőleg állami tulajdonba kerüljenek. így összességében a kiutalásra került erdőbirtok valamivel több mint 49%-a állami tulajdonba került. A földbirtokreform végrehajtásának záróaktusát a kiutalt birtokok telekkönyvezése jelentette. Ez azonban, mint már utaltunk volt rá, rendkívül vontatottan haladt, így nem hogy a reform befejezésének bejelentéséig, de az első köztársaság széteséséig sem sikerült lezárni ezt a folyamatot. 1938. január 1-jéig ugyanis csupán a kiutalások 74,7%-a, illetve a reform során új tulajdonosok kezébe került föld 36,8%-a lett telekkönyvezve, s ez az arány 1938 őszéig sem sokat változott. A földbirtokreform jellegénél fogva valamennyi Csehszlovákiában földtulajdonnal bíró tulajdonost, így a külföldi állampolgárokat is érintette. Egy 1924-es adat szerint a reform során lefoglalásra került földtulajdonnak 21,44%-a volt külföldi tulajdonosok kezében, közülük a legnagyobb területet - 316 ezer ha-t épp a magyarországi birtokosok birtokolták.144 A lefoglalási törvény nem tett különbséget hazai és külföldi állampolgár között, így az idegen állampolgárok tulajdonában lévő nagybirtokokra szintén a lefoglalás 141 Pozemková reforma, 16, 1935. 3. sz. Záverečná zpráva správního výboru Státního pozemkového úradu. 37. p. 142 Lásd Pavel, Antonín: Československá pozemková reforma. Pozemková reforma, 19, 1938. 3. sz. 38-39. p., ill. Pour, Bohuslav: Výsledky pozemkovej reformy v krajine Slovenskej za 20 rokov štátnej samostatnosti. Pozemková reforma, 19, 1938. 4. sz. 51-63. p. 143 A kis kiutalás alatt minden 30 ha alatti kiutalás értendő, tehát a már meglévő parasztgazdaságok kiegészítése és az új oszthatatlan parasztbirtokok is ide tartoznak. 144 Rýchlik: Sociálni a národnostní... I. m. 46. p.
