Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
32 A földbirtokreform helye és szerepe... 1. táblázat. A későbbi Szlovákia területén földet birtoklók és bérlők nemzetiségi megoszlása az 1910-es adatok szerint Birtokosok Együtt % szlovákokmagyarok ukránok németek egyéb 1000 kh fölött 232 1,7 84,8-13,8 0,4 100-1000 kh 2 382 22,3 54,3 2,1 10,5 10,9 100-1000 kh (bérlők) 921 5,3 64,4-27,0 1,3 50-100 kh 6 115 48,8 42,6 0,9 5,9 0,8 10-50 kh 173 878 63,1 23,9 7,0 3,9 2,2 5-10 kh 151 630 65,9 20,9 7,5 3,4 2,4 5 kh alatt 171 089 71,2 19,4 4,3 4,1 1,0 Forrás: Hapák, Pavel (zost): Dejiny Slovenska IV. Bratislava, Veda, 1986, 132. p. A földbirtoktulajdon nemzetiségi megoszlásával függ össze, hogy a földbirtokreformra irányuló cseh-szlovák szándékok nem voltak teljesen új keletűek, s bizonyos elemeik már az első világháború előtt is felbukkantak a különböző cseh és szlovák mozgalmak programjaiban. A 19. század végétől megerősödő kelet-közép-európai nemzeti mozgalmak amúgy is kiemelt figyelmet szenteltek a földkérdésnek, s alapvető célkitűzésként foglalkoztak a földbirtokviszonyok megreformálásával. Különösen erős volt a nemzeti és gazdasági célkitűzések összekapcsolása azoknál a nemzeteknél, amelyeknél a hagyományos feudális úri rétegek gyengén voltak képviselve, illetve nem kapcsolódtak be a nemzeti mozgalmak munkájába. A földkérdés Csehországban is bizonyos mértékig nemzeti kérdés volt, hiszen a csehországi földtulajdon döntő része német, illetve elnémetesedett cseh birtokosok kezében volt. Az 1903-ban a csehországi és morvaországi agrárburzsoázia képviseletében létrejött Cseh Agrárpárt, olyan törvényi változásokat követelt a Monarchia osztrák részében, amely lehetővé tette volna mezőgazdaság kapitalizálódását. Ennek útjában elsősorban a nagybirtok szabad adásvételét akadályozó hitbizomány állt. A mozgalom jelszava - a „Venkov jedna rodina”90 - az általában német nyelvű városok és a cseh nemzet bázisaként felfogott falu szembeállítása által már nacionális momentumokat is hordozott, s a cseh társadalom összefogását célozta meg. A cseh köztudatban a termőföld mindig is a nemzeti reneszánsz forrása volt, s a falu volt az a hely, ahonnan a korábban német jellegű városok fokozatos elszlávosítása kiindult.91 Az első világháború idején a reform szükségességének az érzése még inkább felerősödött, hiszen a háborús konjuktúra növelte az igényt a föld birtoklása után. A cseh politikai erők pedig jó érzékkel ismerték fel, hogy a földkérdés a nemzeti célokért folytatott harc egyik mozgatórugója lehet. 1917 decemberében az osztrák parlamentben ülő cseh képviselők egy csoportja a latifundiumok felosztásáról nyújtott be törvényjavaslatot, s mint az egyik kezde90 Szabad magyar fordításban: A vidék egyetlen családot alkot. 91 Vö. Galandauer: i. m. 203. p.
