Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
Előszó - 1. A téma szakirodalma és forrásai
20 A téma szakirodalma és forrásai besültek a kolonizáció problémáival is.48 49 Ezek a munkák a földreformot különösen fontosnak minősítik Szlovákia demokratizálásának folyamatában („gazdasági, szociális, nemzeti és állampolitikai szempontból"119], és megegyeznek abban, hogy a reform eredményei, figyelembe véve az idézett szempontokat, elmaradtak a várakozásoktól. Ennek okait pedig részben a földreform centralizált, Prága-központú irányításában látják - feltehetően helyesen -, Samuel Cambel pedig kategorikusan ki is jelenti, hogy „a földreform, amely úgy-ahogy megfelelt a Csehszlovák Köztársaság nyugati részeit jellemző viszonyoknak, Csehszlovákiának a Morva folyótól keletre eső részeinek a biztonsága szempontjából elégtelennek, sőt károsnak bizonyult". Cambel a későbbiekben azt is elárulja, hogy elégedetlensége elsősorban abból fakad, hogy a reform következetlen végrehajtás következtében túl sok birtok maradt magyar kézen, noha a „néhai magyar nemesség és utódaik pedig a müncheni és bécsi tragédia hátterében álló Csehszlovákiáéi lenes magyar irredenta gerincét alkották”.50 A jelenkori szlovák historiográfiában csupán egy-két olyan munkával találkozni, amely érdemben is foglalkozik a kolonizációval. A korábbi időszakhoz képest megváltozott hansúlyok jellemzik Pavol Martuliak kolonizációval foglalkozó rövid tanulmányát.51 Míg ugyanis a rendszerváltás előtt a telepítések soviniszta szándékait emelte ki, addig újabb munkájában a dél-szlovákiai térség alacsonyabb népsűrűségével magyarázza kolonizációt. Tanulmányában ugyan röviden felvázolja a kolonizáció folyamatának csomópontjait és eredményeit, nem foglalkozik azonban annak nemzeti szempontjaival. Korábbi véleményének megváltozását jelzi, hogy a telepítési folyamat végső értékelésében csalódottan mondja ki, hogy a bécsi döntés utáni események „rövid idő alatt megsemmisítették ezt a nemes alkotást’.52 Martuliak rövid tanulmányát hosszában és alaposságában is meghaladja a Szlovák nemzeti levéltár munkatársának Eva Vrabcovának a Kolonizácia južného Slovenska a Podkarpatskej Rusi v Československej pozemkovej reforme [Dél-Szlovákia Kárpátalja kolonizálása a Csehszlovák földreform során] című tanulmánya.53 Vrabcová dolgozatát elsősorban a Dél-Szlovákiában létrehozott kolóniák leltárszerű számbavétele jellemzi, miközben röviden felvázolja a telepítési akció folyamatának fontosabb csomópontjait is. Az eddig felsorolt munkák némelyikétől eltérően saját levéltári kutatómunkára alapozott tanulmány egyik nagy hibája az ÁFH adatainak kritika nélküli felhasználása. Ennek következtében a szerző által összeállított listáról számos, a magánkolonizáció során lét48 Lásd pld. az alábbi munkákat: Krajčovičová, Natália: Realizácia pozemkovej reformy na Slovensku v rokoch 1923-1927. Historický časopis, 38, 1990. 6. sz. 787-805. p.; uô: Predpoklady realizácie pozemkovej reformy na Slovensku v medzivojnovom období. In Frolec: i. m. 13-20. p.; Cambel, Samuel: Výsledky prvej československej pozemkovej reformy na Slovensku a ich dopad v ďalšom vývoji. In Frolec: i. m. 51-59. p.; Martuliak, Pavol: Kolonizačná akcia pri I. pozemkovej reforme na Slovensku. In Frolec: i. m. 81-85. p. 49 Krajčovičová, Natália: Realizácia pozemkovej... i. m. 787. p. 50 Cambel, Samuel: Výsledky prvej... i. m. 52. p. 51 Martuliak, Pavol: Kolonizačná akcia... i. m. 85. p. 52 Uo. 53 Vrabcová, Eva: Kolonizácia južného Slovenska a Podkarpatskej Rusi v Československej pozemkovej reforme. Slovenská Archivistika, 37, 2002. 1-2. sz. 57-74., 55-80. p.
