Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
Előszó - 1. A téma szakirodalma és forrásai
A kolonizáció a jelenkor szakirodaimában 19 a földreform csehországi végrehajtása szempontjából azonban ezeket nem tartja meghatározónak. Az eddig említett munkákhoz képest a téma újszerű megközelítést jelenti Karel Sommer Prúbéh a výsledky pozemkové reformy v pohraničí českých zemí [A földreform lefolyása és eredményei a cseh határszélen]46 47 című tanulmánya. Sommer, aki kizárólag a cseh-német viszony szempontjából vizsgálja a reformot, a két nemzeti történetírás vitájának felvázolásából indul ki. A korabeli sajtót, a parlamenti felszólalásokat és a cseh és német érdekszervezetek levéltári anyagait kutatva a cseh historiográfiában meglepő nyíltsággal leplezi le a német határszélen folyó földreform és kolonizáció nacionalista céljait. A határszéli területeken végrehajtott reformot a nacionalista konfrontáció eszközének minősíti, amely azonban szerinte nem hozta meg a várt eredményt. Sommer a reform nemzeti szempontú végrehajtása miatt a németeket is felelőssé teszi, mivel azok nem vettek részt a törvények kidolgozásában és végrehajtásában. A szerző jól látja ugyan, hogy a földreformmal kapcsolatban elfogadott törvények az adott hatalmi viszonyokat tükrözték vissza, tévesen véli azonban azt, hogy a törvények meghozásából és végrehajtásából a németek saját hibájukból rekesztették ki magukat. Végső értékelésével azonban egyet lehet érteni: „a földreform a cseheknek a német nyelvterületre való benyomulása szempontjából csupán minimális eredményt hozott. Kiélezte a németek és csehek közötti viszonyt, s egyáltalán nem okozott pozitív változást a németeknek a csehszlovák államisággal szembeni magatartásában."" Sommer tanulmányának értékét számunkra az adja, hogy noha a szlovákiai helyzettel és a magyarokkal nem foglalkozik, olyan szempontrendszert vonultat fel, amelyet Dél-Szlovákia kolonizációjának vizsgálata szempontjából is érdemes figyelembe venni. A szlovák történetírás nagy, ám bizonyos szempontból meglehetősen behatárolt utat tett meg a rendszerváltás óta. A figyelmének középpontjába ugyanis olykor egyoldalúan az önálló szlovák államiság korábbi gyökereinek feltárása, az első csehszlovák köztársaság szlovák nemzeti törekvéseinek a hangsúlyozása került. így amíg a cseh történetírás a cseh-német viszony függvényében vizsgálja a földreform témáját, addig jelenkori a szlovák szerzők figyelmét leginkább a földreform szlovákiai sajátosságai, a reform végrehajtásába is beszűrődő cseh-szlovák kompetenciaküzdelmek kötik le. Kutatásaik középpontjában tehát nem a földreform komplex értékelése áll, hanem az, hogy a reform mennyire felélt meg a szlovák szempontoknak, s milyen szerepet töltött be a szlovák államjogi törekvések rendszerében. Különösen nagy figyelmet szentelnek Milan Hodža tevékenységének, aki a korabeli szlovák politikai reprezentációból a legnagyobb befolyással bírt a földreform alakítására. Natália Krajčovičová, Samuel Cambel és Pavol Martuliak munkái azért is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, mivel - a cseh szerzőktől eltérően - ők a reform szlovákiai végrehajtásának vizsgálata során óhatatlanul is szem46 Sommer, Karel: Prűbéh a výsledky pozemkové reformy v pohraničí českých zemí. In České národní aktivity v pohraničních oblastech první Československé republiky. Red. Sommer, Karel. Olomouc, Tilia, 2003, 36-106. p. 47 Uo. 105. p.
