Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
Előszó - 1. A téma szakirodalma és forrásai
18 A téma szakirodalma és forrásai szeinek érdeklődése is kissé eltérő irányba fordult. A cseheknél meghatározó szemponttá vált a szudétanémet-kérdésről folytatott polémia, amely ugyan a második világháború utáni eseményekre fókuszál, de figyel az első csehszlovák köztársaság időszakára is. Ennek kapcsán került az előtérbe a földreform nemzeti jellegéről folytatott vita, amelynek legfontosabb hozadéka a cseh és a német álláspontok valamiféle közeledése: a cseh történetírás egyre inkább elfogadja a reform hátterében húzódó nemzeti szándékok jelenlétét, míg a német történetírók a korábbinál határozottabban különbséget tesznek a reform nemzeti célú szándékai és eredményei között.41 A cseh történetírás természetesen továbbra is a földreform gazdasági és szociális hangsúlyait tartja meghatározónak,42 abban azonban ők is megegyeznek, hogy a folyamat része volt az 1918-ban lezajlott nemzeti forradalomnak. A kiváló cseh történész, Jan Rýchlik Sociálni a národnostní dimenze československé pozemkové reformy v mezinárodním kontextu [A csehszlovák földreform szociális és nemzetiségi vonatkozásai a nemzetközi kontextus szempontjából]43 44 című tanulmányában azt állapítja meg, miszerint a földreformnak nem volt „határozott nacionális jellege”. Ezt a vélekedését azzal támasztja alá, hogy a törvények nem tettek különbséget az igénylők nemzetisége között. Elfeledkezik azonban arról, hogy a reform jellegét elsősorban nem a törvények, hanem a nacionalista szempontok által vezérelt földhivatal határozta meg. Igaz, a későbbiekben maga is különbséget lát a reform csehországi és szlovákiai végrehajtása között. S míg az előbbinél nem érzi a nacionális jelleget, addig Szlovákiával kapcsolatban elismeri, hogy „a kormány Dél-Szlovákiában céltudatos szlovák és bizonyos mértékben cseh kolonizációt folytatott, amelynek célja a kompakt magyar településterület szétzúzása volt" .** Zdenek Kámik Csehország két világháború közötti történetéről írt háromkötetes monográfiájában45 meglehetősen nagy terjedelmet szentel a földreformnak, különösen annak nemzeti vonatkozásainak, ám a telepítések kiesnek figyelmének látóköréből. Kámik a reformot a Csehszlovákia megalakulásával járó nemzeti és szociális átalakulás szerves részének tekinti. A földreform pozitív eredményei közé a nagybirtok hegemóniájának felszámolását és a falun élők szociális helyzetének javulását sorolja, miközben negatívan minősíti, hogy a magas kiutalási árak miatt sok igénylő eladósodott, valamint azt is, hogy a reform túlságosan megerősítette az Agrárpárt pozícióját. Kámik elismeri, hogy a reform propagandájában elsőrendű szerepet játszottak a nacionális motívumok, 41 A német álláspontok változására lásd Seibt, Ferdinand: Nemecko a Češ/. Dëjiny jednoho sousedství uprostred Evropy. Praha, Academia, 1996; Puttkamer, Joachim von: Die tschechoslowakische Bodenreform von 1919: soziale Umgestaltung als Fundament der Republik. Bohemia, 2005 (2007), 46, 315-342. p. 42 Jó példa erre Jaromír Balcar tanulmánya, amely szerint a földreform során a nemzeti kérdés semmiféle szerepet nem játszott. Vö. Balcar, Jaromir: Instrument im Volkstumskampf? Die Anfänge der Bodenreform in der Tschechoslowakei 1919/20. Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte, 46, 1998. 3. sz. 391-428. p. 43 Rýchlik, Jan: Sociálni a národnostní dimenze československé pozemkové reformy v mezinárodním kontextu. In Československá pozemková reforma 1919-1935 a její medzinárodní souvislosti. Red. Frolec, Ivo. Uherské Hradište, Slovácké múzeum, 1994, 43-50. p. 44 Uo. 48. p. 45 Kárnik, Zdének: České zeme v ére prvnírepubliky (1918-1938). Dil I. Vznik, budovánía zlatá léta republiky (1918-1929). Praha, Libri, 2003.
