Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
Előszó - 1. A téma szakirodalma és forrásai
A kolonizáció a jelenkor szakirodaimában 17 gálata mellett elemzi a földreform kérdéskörét is, s nem kerüli meg annak a politikai és a nemzeti hátterét sem. A Faltus-Prűcha szerzőpáros a reformot ugyan jelentős beavatkozásnak ítéli meg a földtulajdonlás szerkezetébe, hangsúlyozza azonban a földbirtokreform „burzsoá korlátáit”. A munka a szlovák lakosság észak-déli irányú migrációját, vagyis a kolonizációt a földbirtokreform szerves részeként, sőt elkerülhetetlen velejárójaként értékeli, miközben a szlovák historiográfiában a mai napig sem meghaladott nyíltsággal szól a reform nemzeti célkitűzéseiről, nem tagadva annak nacionális hangsúlyait. A munka végső minősítése szerint a „maradékbirtokok a kolonizációval együtt a magyarrá vált járások reszlovakizációjának egyik eszköze voltak".36 Az idézett részekből is kiviláglik azonban, hogy a szerzők sem tudtak megszabadulni a szlovák történetírás néhány sémájától, így az eredetileg szlovák jellegű, de később elmagyarosodott dél mítoszától sem. Nemcsak tisztában voltak tehát a telepítések nemzeti szándékaival, hanem helyeselték is azokat. Ezért csalódottan állapították meg, hogy „a földreform végrehajtása a nagy reményekkel várt reszlovakizáció szempontjából is gyenge eredményeket hozott, ugyanis az ennek legfőbb eszközekének tekintett kolonizáció iránt az adott körülmények közepette kicsi volt az érdeklődés" 38 39 A téma marxista megközelítésének tipikus példája Pavol Martuliak Vývoj poľnohospodárstva na Slovensku v dvadsiatych rokoch [A szlovák mezőgazdaság fejlődése a húszas években]40 című tanulmánya, amelyben a szerző nagy teret szentel a földreform kérdéskörének is, ám telepítési politika mélyebb elemzésére ő sem vállalkozik. Martuliak a csehszlovák földreform elindítását elsősorban az oroszországi forradalom hatására felerősödő forradalmi közhangulat eredményének tartja. Az elfogadott törvényekkel, a reform végrehajtásával és eredményeivel azonban elégedetlen, amiért elsősorban az agrárburzsoáziával „lepaktáló” jobboldali beállítottságú szociáldemokráciát okolja. A kolonizáció kapcsán - amely a szerző szerint a „magyar nemzetiségű zsellérek és földművesek ellen irányult” - pedig egyenesen „soviniszta politika” gyakorlásával vádolja meg az földhivatalt, miközben a folyamat haszonélvezőinek a csehszlovák nemzetiségű kulákok rétegét nevezi meg. 1.4. A KOLONIZÁCIÓ A JELENKOR SZAKIRODALMÁBAN A rendszerváltás a cseh és szlovák történetírás reneszánszával járt együtt. Az utóbbi években a földreformmal kapcsolatban is számos olyan résztanulmány született, amely más megvilágításba helyezi annak folyamatát és eredményeit. Ezekben a hangsúly az osztályszempontú megközelítésről, a földreformnak a társadalom modernizációjában betöltött szerepére helyeződött át, és a reform eredményei helyett a reform jellege került az érdeklődés fókuszába. A csehszlovák állam kettéválásával a két ország történé38 Uo. 138. és 154. p. 39 Uo. 160. p. 40 Martuliak, Pavol: Vývoj poľnohospodárstva na Slovensku v dvadsiatych rokoch. In Bibliográfia článkov zo slovenských novín a časopisov 1918-1945. Odbor 24. Poľnohospodárstvo. Zv. 1. Poľnohospodárstvo na Slovensku 1918-1928. Diel la. Poľnohospodárstvo všeobecne. Pozemková reforma. Martin, Matica Slovenská, 1982, 37-128. p.