Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
7. A telepítések a politika kereszttűzében
156 A telepítések a politika kereszttüzében telepítéseket pedig a cseh imperializmus olyan kísérleteként értékelte, amelynek egyedüli célja az, „hogy a cseh nagytőke és nagybirtok uralmát minden körülmények között biztosítsa”.''07 A telepítések témáját elsősorban magyar etnikai területen tartott népgyűléseken vetették fel, ahol a földreform során kisemmizett magyar béresek és mezőgazdasági munkások elégedetlensége megfelelő táptalajt teremtett agitációjuk sikeréhez.407 408 A húszas évek közepén, amikor már a CSKP is egyre nagyobb jelentőséget kezdett tulajdonítani a mezőgazdaság problémájának, a telepítésekkel kapcsolatos kommunista megnyilvánulásokban is egyre több tudatosság volt felfedezhető. A CSKP központi szervei ekkor már arra hívták fel területi szerveket, hogy a kommunista pártnak a nemzetiségi lakosság telepítésekkel szembeni mozgalmának az élére kell állnia. Ezzel pedig nem csupán azt szerették volna elérni, hogy a telepítések elleni politikai harc irányítását átvegyék a „burzsoá nemzetiségi pártoktól”, hanem azt is, hogy a kommunista párt „megfelelő manőverezéssel a nemzetiségi lakosság legszélesebb rétegeire tudjon hatást gyakorolni".409 Hogy a „nemzetiségi elnyomást” szolgáló kolonizáció elleni harc hatékonyabb legyen, a CSKP a nemzetiségi területeken különleges mezőgazdasági bizottságok felállítását is tervezte, illetve azt, hogy a nagyobb hatás érdekében a telepítések kritikájának a nemzetközi sajtóban is hangot kívánnak adni. S bár a CSKP-nak a mezőgazdasági kérdéssel és a faluval kapcsolatos magatartása ekkor még eléggé kiforratlan volt, a telepítések, a földreform és a kolonizáció nyilvánvaló nacionalista szándékai olyan érveket adtak a párt kezébe, amelyeket az így is megfelelően tudott kamatoztatni. S ez mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy a CSKP a húszas évek közepére Szlovákiában épp a magyarlakta területeken rendelkezett a legerősebb bázissal. 7.2. A MAGYAR PÁRTOK ÉS A TELEPÍTÉSEK Míg a cseh és szlovák pártok vagy teljes mellszélességgel a földreform és kolonizáció mögött álltak, illetve csupán annak végrehajtásának bizonyos aspektusait bírálták, a német és magyar kisebbség pártjai a kezdetektől fogva élesen szembefordultak a földreformmal és a telepítési politikával. A kormány telepítési politikájának bírálatában különösen a csehországi német pártok képviselői tűntek ki, akik miután az 1920-as választások után bekerültek a parlamentbe, nem hagytak ki egyetlen lehetőséget sem, hogy szembenállásukat ki ne fejezzék. Mintegy a német kifogások összegzését tartalmazta az a meglehetősen terjedelmes interpelláció, amelyet Wolfgang Zierhut képviselő nyújtott be a parlament elé 1925. június 12-én,410 s amelyet 23 másik német mellett 6 magyar képviselő is aláírt.411 Az interpelláció első része a földreform és a telepítések álta407 Munkás, 1925. június 26. 408 A csallóközi Várkony községben 1926 februáijában tartott gyűlésen a neves magyar kommunista politikus, Steiner Gábor ítélte el a cseh telepítési politikát és a magyar lakosság kisemmizését. Lásd SNA, f. MPS Prez. I. (Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium, elnökségi iratok) k. 205. 409 ŠOBA Bratislava, f. Bratislavská župa IL, č. 2051/1925prez. 410 Digitálni knihovna NS RČS, Tiský k tésnopiseckým zprávam o schúzích Národního shromáždéní republiky Československé. R. 1925. Tisk č. IV/5394. 411 Az interpellációt az alábbi agyar képviselők írták alá: Körmendy-Ékes Lajos, Jabloniczky János, Lelley Jenő, Palkovich Viktor az OKP részéről, Füssy Kálmán a kisgazdák képviseletében és Korláth Endre, aki a ruszinszkói közös pártlistát képviselte.
