Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
6. Gazdálkodás és élet a koloniákon
132 Gazdálkodás és élet a kolóniákon ges tervek alapján csupán egy-két háztípust alkalmazva építették ki. Ennek érdekében az ÁFH az építkezések folyamán végig felügyeletet gyakorolt. Szintén az ÁFH irányította a nagyobb kolóniákon épülő templomok, iskolák, gazdasági épületek építését. Az újonnan felépített, s a típustól függően, de a korabeli viszonyokhoz képest mindenképpen rendkívül tágasnak mondható, 100-260 négyzetméter alapterületű telepes házakban leggyakrabban két lakószoba, konyha, kamra, tágas pince, valamint gazdasági jellegű helyiségek voltak. A lakórészek általában egybeépültek a gazdasági épületekkel: a szecskavágóhelységgel, az átlagosan 14 szarvasmarha befogadását lehetővé tevő istállóval, a fészerrel és disznóóllal. A házak mellett külön álló csűr is épült. Egy-egy ilyen tágas ház építési költsége 110 000 korona körül mozgott, amelybe a csűr költségei nincsenek beleszámítva. A kolóniák többségében téglából építették a házakat, bár a telepítések kezdetén néhány telepen vályogból is építkeztek. A telepes házak teljesen eltértek a déli magyar területeken használatos hagyományos építkezésektől, s a morva dombvidékre vagy az észak-szlovákiai falvakra jellemző háztípusokat honosítottak meg itt. 18. kép. Csobánkapusztai árvái telepesek házának homlokzati terve
