Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A stabil magyar választópolgár portréja, avagy a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődése és választási hajlandósága 2001 és 2006 között
A politika iránti érdeklődés 39 Azt, hogy a szlovákiai magyarokat érdekli-e a politika, alapvetően három tényező, az iskolázottság, a korés a szociális helyzet határozza meg, mégpedig a következőképpen:- az iskolázottabbakat jobban érdekli, mint az alapfokú, illetve érettségi nélküli szaktanintézeti végzettségűeket;- a fiatalabbakat kevésbé érdekli, mint a középkorúakat vagy az idősebbeket;- minél rosszabb a szociális helyzetük, annál kevésbé érdekli őket a politika (a munkanélkülieket kevésbé érdekli, mint a gazdaságilag aktívakat vagy a nyugdíjasokat). Ezek a tényezők külön-külön is hatnak, ugyanakkor összefonódva különbözőképpen erősíthetik, de gyengíthetik is egymást. Ezekben a kombinációkban gyakran szerepet játszik egy további tényező, mégpedig az interjúalany lakhelye. A legrosszabb kombináció az alacsony iskolai végzettség, a munkanélküliség, a fiatal kor és az olyan lakhely, ahol hosszú távon is nehéz munkát találni, mint például sok közép- és kelet-szlovákiai lakos esetében. Őket a politika egyáltalán nem érdekli. A nem önmagában nem befolyásolja a politikai érdeklődést. Bár sokan és gyakran feltételezik, hogy a nőket kevésbé érdekli a politika, mint a férfiakat, ez egyáltalán nincs így. A nők politikai érdeklődése a férfiakéhoz hasonlóan megoszlik. A nők közül leginkább a nyugat-szlovákiai, iskolázottabb, dolgozó és közép-, illetve idősebb korúak figyelik a politikát. Legkevésbé a közép- és kelet-szlovákiai, munkanélküli nőket érdekli a politika. Közülük leginkább a fiatalokat és az idősebbeket nem érdekli, míg a középkorúak valamivel magasabb érdeklődést tanúsítanak iránta. Amint ez a fenti sorokból kiderült, a kor is befolyásolja a politika iránti érdeklődést, mégpedig a már említett értelemben, vagyis, hogy a fiatalabbakat kevésbé érdekli a politika, mint a középkorúakat és az idősebbeket. Ez a hatás azonban nem abszolutizálható, ugyanis a kor az iskolai végzettséggel együtt hat igazán. A kor, az iskolai végzettség és a lakhely kombinációja pedig tovább árnyalja a korcsoportok politika iránti érdeklődését. Az iskolázottabb, még egyetemista vagy már diplomásként dolgozó fiatalokat, közülük is főleg a Nyugat-Szlovákiában élőket, jobban érdekli a politika, mint a másik két régió fiataljait vagy a nyugat-szlovákiai, de alacsonyabb iskolai végzettségű fiatalokat. Az iskolázottságnak a fiatalabb korcsoportoknál nagyobb súlya van, mint az idősebbeknél. Az utóbbiak politikai érdeklődését kevésbé befolyásolja iskolázottságuk mértéke, mint a fiatalokét. A munkanélküliség ténye erősen befolyásolja a politika iránti érdeklődést, főleg Közép- és Kelet-Szlovákiában. Minél hosszabb ideje munkanélküli valaki, annál kevésbé érdekli a politika. Legkevésbé a fiatal munkanélkülieket érdekli, akik egyik csoportja a szülők és a tágabb környezet sorsából kiindulva kilátástalannak látja a helyzetét, és nem tud magával mit kezdeni, a másik csoport pedig hasonló okok miatt azon ügyködik, hogy elmehessen, elmenekülhessen ezekről a tájakról, lehetőleg nélküliek, vegyes családban élők - Kelet-Szlovákia). A fókuszcsoportos interjúk átlagos időtartama 120 perc volt. Bár az eredmények módszertani okokból kifolyólag nem vetíthetők ki a teljes szlovákiai magyar népességre, mindenképpen nagyon fontosak, mivel helyenként alátámasztják, másutt kiegészítik és pontosítják a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődésével kapcsolatos tudásunkat. Ezen kívül részletes betekintést nyújtanak a vizsgált csoportok politika iránti érdeklődésébe.
