Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A stabil magyar választópolgár portréja, avagy a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődése és választási hajlandósága 2001 és 2006 között
40 A stabil magyar választópolgár portréja... külföldre.11 Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti rétegződéséről. A munkaügyi statisztikákból ismert, hogy a jelenlegi munkanélküliek többségének - főleg a tartósan munkanélkülieknek - alacsony az iskolai végzettsége, nincs semmilyen szakképesítése. Az iskolázottság szintje tehát itt is alaposan hozzájárul a politika iránti érdektelenséghez. Most pedig nézzük meg, mi rejlik a politika iránti érdektelenség hátterében! Az érintettek elmondása alapján négy fő ok rajzolódik ki: 1. A politika egyszerűen kívül esik az érdeklődési körükön. A családtól, a kutyán keresztül egészen a kerti munkákig minden egyéb jobban érdekli őket. A család, a kutya és a kert nem fiktív példa. Az interjúalanyok által felsorolt többi érdeklődési területtel együtt arra utal, hogy ezek az emberek gyakran nagyon befelé fordulók. Igazából a szűkebb vagy a tágabb család az egyetlen közösség, amelyben gondolkodnak, s a külvilág történései csak addig és annyira keltik fel az érdeklődésüket, ameddig és amennyire hasznosak vagy veszélyesek a család számára. Ezért nem is figyelik rendszeresen a történéseket, s mivel nem figyelik, nem is értik a körülöttük zajló eseményeket - azokat sem, amelyek pedig érdekelnék őket, mert érintve érzik magukat vagy családtagjukat. S mivel nem értik, úgy érzik, hogy a politika átláthatatlan, nem nekik való, nekik ez „magas", ami újfent megerősíti a politika iránti érdektelenségüket. Mindez leginkább az iskolázatlanabbak (az alapiskolát és inasiskolát végzettek) egy részére jellemző, mégpedig korra való tekintet nélkül. Nagyon érdekes, hogy amennyiben a beszélgetéseknek csak a manifeszt tartalmára koncentrálunk, akkor úgy tűnhet, hogy ez a fajta politika iránti közömbösség inkább a nőkre és a legfiatalabb férfiak egy részére jellemző. Ám a latens tartalmakat vizsgálva kiderül, hogy sok középkorú férfira is tipikus. Csupán az a különbség, hogy míg a nők és a húsz év körüli férfiak nyíltan bevallják, hogy a hátuk közepe sem kívánja a politikát, az ennél idősebb férfiak a valódi okot más okok mögé rejtik. Mintha nem tartanák „férfiasnak” csak úgy kerek perec bevallani, hogy őket a politika önmaga miatt nem érdekli, önmaga miatt nem vonzó dolog számukra. 2. A politika fontosságának lekicsinylése, abban az értelemben, hogy szerintük az élethelyzetükből adódó létfontosságú kérdésekkel kell foglalkozniuk, márpedig a politikát nem tartják annak. Leginkább a munkanélküliekre jellemző ez az érvelés. Egy részüknél azonban a kimondott ok mellett (például „minek nekem a politika, az semmire sem jó, nekem fontosabb dolgaim vannak”) ott rejlik a más kontextusban gyakran megfogalmazott meggyőződés, hogy a politika úgysem tud nekik segíteni, sőt, nem is akar, s valójában ezért nem érdeklődnek iránta. Ezek az emberek kinyilatkoztatott politika iránti közömbösségük ellenére sokkal tájékozottabbak az előző csoportnál, ami jelzi, hogy valahol a lelkűk mélyén azért mégis érdekli őket a politika, csak már csalódtak benne, mivel nem oldotta meg létfontosságúnak ítélt problémáikat (például a munkanélküliséget). Ezért nem érdeklődnek iránta. 3. A politika és a politikusok iránti bizalmatlanság a politika iránti közömbösség leggyakoribb oka. Sőt, ez hívja elő a politika iránti ellenszenvet. Mert ilyesmi is előfordul, főleg a férfiak körében, korra és szociális helyzetre való tekintet nélkül. „Félrevezetnek, a politika színház, és a színház nem érdekel.” 11 A vegyes családban élők politika iránti érdeklődését a vegyes család ténye önmagában nem határozza meg, náluk is inkább a fenti tényezők hatnak.
