Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)

Sokat adtunk, de lehet többet is. Az adományozás és a százalékos adományozás alakulása Szlovákiában

Az adományozás az empirikus adatok alapján 177

4. enyhén nőtt az egyházakat, a vallási tevékenységeket támogatók aránya;

5. a 2002-ben említett összes többi terület támogatottsága visszaesett, így a kultúráé, a szociális ügyeké és a környezetvédelemé is;

6. a 2006-os felmérésben vizsgált további területeket a gyermek és ifjúsági szervezetek, valamint a régiófejlesztés kivételével a megkérdezettek minimális mértékben támogatták.

2.2.3. Adófizetők és százalékos adományozók az eltelt időszakban

Mivel a százalékos adományozás négy „szezont” tudhat maga mögött Szlovákiában, felmerül a kérdés, hogy mennyire vált szokássá az adóallokáció. A 2006-os felmérés szerint az adófizetők csaknem fele (48%) élt ismételten ezzel a lehetőséggel. A többszörös nyilatkozók között újra felülreprezentáltak a felsőfokú végzettségűek (63%), a szellemi dolgozók (67%) és a vezető beosztásúak (64%), valamint a tagok és az önkéntesek (57%).

A százalékos adományozás gyakoriságát alapul véve az adófizetők négy csoportja jelenik meg (lásd 26. táblázat), s a csoportok alapján négy típus rajzolódik ki.

26. táblázat. Az adófelajánlás gyakorisága

Összlakosság (N = 1037)Adófizetők (N = 516)

Azelőtt is, most is

21,0%

43,0%

Csak most

6,0%

11,0%

Csak azelőtt

5,0%

6,0%

Semmikor

68,0%

40,0%

Forrás: Záverečná... 2006

Az első az a 43%-nyi csoport, amely 2005-ben és korábban is nyilatkozott, vagyis többszörös nyilatkozónak nevezhetjük őket.

A második, csaknem azonos nagyságú csoportot (40%) azok az adófizetők alkotják, akik még sosem adakoztak. Őket potenciális nyilatkozóknak nevezhetjük.

Örvendetes az adófizetők azon 11%-ának megjelenése, akik korábban még nem nyilatkoztak, de 2005-ben már a tettek mezejére léptek, tehát új nyilatkozók. Ők képezik a harmadik típust.

Sajnálatos viszont az adófizetők azon, 6%-ot felölelő típusa, amely korábban igen, a legutolsó alkalommal viszont már nem élt az adófelajánlás lehetőségével. így méltán nevezhetjük őket visszalépő nyilatkozóknak.

Mindenképpen érdemes és szükséges lenne megvizsgálni, hogy miért lesz valaki potenciális nyilatkozó (azaz soha nem nyilatkozik), s mi az oka annak, hogy valaki visszalépő nyilatkozóvá válik (azaz már nem nyilatkozik). Az első kérdésre a 2002-es felmérés alkalmával a következő válaszokat kaptuk35 (lásd 27. táblázat).

35 Természetesen 2002-ben még nem lehetett szó ismételt felajánlásról.