Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)

Sokat adtunk, de lehet többet is. Az adományozás és a százalékos adományozás alakulása Szlovákiában

178 Sokat adtunk, de lehet többet is

27. táblázat. Miért nem adakoztak? (N = 292)

Nem tudta, mit kell tenni

21,5%

A folyamat adminisztratív szempontból nagyon igényes volt

20,0%

Elfelejtette, pedig akart adakozni

17,0%

Nem bízik a nonprofit szervezetekben

10,5%

Nem tudja, nem emlékszik rá

10,0%

Nem tudta, kinek adományozza a pénzt

9,3%

Nem tartja helyesnek, hogy valakinek csak úgy ajándékozzon valamit

6,1%

Nem bízik az adóhivatal embereiben

5,4%

Forrás: Lampl 2002

Akkoriban az adófizetők 60%-a volt potenciális nyilatkozó (visszalépő és többszörös nyilatkozóról még nem beszélhettünk, hiszen az adóallokációs mechanizmus első évében jártunk). A 27. táblázatban feltüntetett válaszmegoszlások jelzik, hogy a potenciális nyilatkozók különböző okok miatt mulasztották el a lehetőséget, viszont egyik ok sem volt domináns. Ami kedvező volt a civil szervezetekre nézve, hogy nem igazán az irányukban tanúsított bizalomhiány gátolta a potenciális nyilatkozókat - bár minden tizedik válaszadó ezt az okot jelölte meg, s ez sem kevés! Azonban mindent összevetve inkább a tudatlanság, a kényelem, a feledékenység és a lustaság játszott szerepet.

A későbbi felmérések nem kísérték figyelemmel a nyilatkozás elmulasztásának (vagy éppenséggel elutasításának?) okait, így nem tudjuk megmondani, miért van még mindig olyan sok potenciális nyilatkozó, s azt pedig végképp nem tudjuk, hogy a korábban nyilatkozó személy miért lép vissza ettől a lehetőségtől. Csupán annyi mondható el, hogy a potenciális nyilatkozók között (40%) felülreprezentáltak a férfiak (45%), az alapiskolai (66%) és a szaktanintézeti végzettségűek (49%), a segédmunkások (70%) és a „nem tagok” (43%). Ezzel szemben a többszörös nyilatkozók (43%) között újfent dominálnak az iskolázottabbak (56%), az alkotó és a vezető szakemberek (56 és 59%), a kiskorú gyermekes szülők (47%) és a tagok, önkéntesek (56%). A többszörös nyilatkozók kétharmada mindig ugyanazt a szervezetet támogatja, egyharmaduk pedig mindig más szervezet javára nyilatkozik. A későbbi felmérésekből nem derül ki, mit takar az „ugyanaz a szervezet” fogalma, a szervezet nem válik behatárolhatóvá sem a tevékenységi kör, sem a földrajzi hatósugár, sem a hozzá való viszony szerint. Feltételezhető azonban, hogy a nyilatkozó mégiscsak „érez valamit” a szervezet iránt, ha ismételten támogatásban részesíti, vagyis a szervezethez való személyes kötődés halványan ugyan, de mégiscsak felsejlik.

További fontos kérdés, amely gyakran foglalkoztatja a harmadik szektort, hogy a százalékos adományozók vajon egyéb formában is támogatják-e a civil szervezeteket. A 2006-os felmérés adatai azt bizonyítják, hogy a nyilatkozók (az összlakosság 27%-a és az adófizetők 54%-a) 85%-a más módon nem támogatta a civil szférát, 15%-uk viszont a százalékos adófelajánláson kívül további pénz- vagy tárgybeli támogatást is nyújtott.

2.3. A lakossági adományozás egyéb formái

A lakossági jótékonyság kérdésköre túllép témánk keretén, mivel azonban része volt a focusos felméréseknek, röviden vázolom az ide vonatkozó eredményeket. Úgy tűnik, va-