Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)

Diploma előtt és után. Egyetemet végzett szlovákiai magyar fiatalok választási és lehetőségei

126 Diploma előtt és után végezni ezt a hivatást, akkor munkahelyet kellene váltanom, csak a szabad időmben tudnám ezt a hivatást végezni. ” A pedagógus Nyugat-Szlovákiában élt, „több lábon” állt, felesége szintén dolgozott, saját lakásuk volt egy kisvárosban. „Egyik napról a másikra élünk, amit ketten megke­resünk, az el is fogy. ” 3. Ha újra kezdené az életét, megváltoztatna-e valamit? Az interjúalanyok megközelftőleg egynegyede úgy érezte, hogy vannak dolgok, amiket másképp csinálnának. Ketten más szakmát választanának, az építészmérnök valami kevésbé stresszeset, az egyik közgazdász matematikára jelentkezne. Az informatikus, aki korábban háromszor is megpróbált bejutni az orvosi egyetemre, ma már egyáltalán nem az orvosira koncentrálna, hanem elvégezne bármilyen egyetemet (valószínűleg ab­ból indult ki, hogy úgysem a tanult szakmáját végzi, hiszen nem informatikára, hanem közegészségügyre járt). Az életével kevésbé elégedett pedagógus nyelveket tanulna. Az egyik vállalkozó úgy érezte, nem mindig tudta kihasználni az egyetemen adódó lehető­ségeket, mert nem tudott tanulni. Ezért ha visszapörgethetné az időt, alapiskolásként megpróbálna megtanulni tanulni. Az egyik Kelet-Szlovákiában élő mérnöknő valószínűleg külföldön próbálna szeren­csét, mert szerinte „keleten nem lehet karriert építeni”. Az interjúalanyok többsége azt nyilatkozta, hogy a lényeges dolgokat most is ugyan­úgy csinálná, esetleg csak apróságokon változtatna. Néhányan jelezték, hogy nem sze­retnek azon gondolkodni, mi lett volna, ha a múltban másképp határoznak, különben is, általában elégedettek eddigi döntéseikkel. Úgy gondolom, a két alábbi idézet önmagá­ért beszél: „Eddigi életem során többségben voltak a szerencsés döntések, egyelőre semmi okom panaszra. Biztos vannak olyan apró dolgok, amelyeket megváltoztatnék, de a hi­báink felismerése az út a javulás felé. " „Elégedett vagyok, mert amit elértem, a saját erőmből értem el. A sikert sosem anyagi vonzatban kell mérni. Nem foglalkozok azzal, hogy mit csinálnék másképp. Bol­dog gyermekkorom volt. Megtanítottak a szüleim küzdeni, és megtanítottak mindennek örülni. Mindig van, amin az ember változtatna, ha tízszer élne, akkor is. Boldog vagyok, és boldog akarok lenni. Ez a lényeg. ” 3.2. Karrierpályák 3.2.1. Iskolázottság, szakképesítés Ebben a fejezetben két témakört elemzek. Az egyik az iskolaválasztással, az arra kiha­tó tényezőkkel foglalkozik, a másik pedig arról szól, hogy milyennek látták, hogyan ér­tékelték az interjúalanyok az elvégzett egyetemet. 3.2.1.1. A felsőoktatási intézményválasztást befolyásoló tényezők Az interjúalanyok iskolaválasztásánál elsősorban az egyetemre koncentráltunk. Ebből a szempontból két csoport különböztethető meg. Az egyik csoportot az adott egyetem vá­lasztásában nem befolyásolta sem a családi minta, sem a szülők véleménye. A másik

Next

/
Thumbnails
Contents