Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
94 A jogfosztottság időszaka 1946. május 2. Az SZTH elkészíti a lakosságcsere eszmei tervvázlatát, amely szerint mintegy 100 000 magyarországi szlovák jelentkezésével lehet számolni, így ennek megfelelően a paritásos csere keretében Csehszlovákiából is ugyanennyi magyart telepítenének ki, elsősorban a Somorjai, Dunaszerdahelyi, Komáromi, Galántai, Vágsellyei, Ógyallai, Párkányi, Zselizi, Lévai, Ipolysági, Feledi, Tornaijai, Szepsi, Királyhelmeci és Nagykaposi járásból. 1946. május 6. A magyar kormány a Külügyminiszterek Tanácsához való továbbítás céljából jegyzékben tájékoztatja a nagyhatalmak budapesti képviselőit a Magyarország és Csehszlovákia közötti vitás nemzetiségi kérdésről, valamint a magyar-csehszlovák tárgyalások eredményeiről. Egyúttal felkéri őket, hogy a békeszerződésben nemzetközi garanciákkal ellátott kisebbségvédelmi rendelkezésekkel biztosítsák a csehszlovákiai magyarság részére az ENSZ alapokmányában foglalt emberi jogokat, s érjék el a csehszlovák kormánynál, hogy adja vissza a magyarok állampolgárságát, munkáltatói és munkavállalói szabadságát, tegye lehetővé számukra kulturális intézmények, politikai pártok és szakszervezet alakítását, valamint a szabad gazdasági szervezkedést. 1946. május 7. A Párizsban ülésező Külügyminiszterek Tanácsa nyilvánosságra hozza határozatát, amelyben Magyarország 1937. december 31-i államhatárainak visszaállítását javasolja, magyar-csehszlovák viszonylatban azonban kilátásba helyezi a beterjesztett csehszlovák követelés és az esetleges magyar ellenkövetelés mérlegelését. 1946. május 8. A magyar kormány újabb jegyzékkel fordul a nagyhatalmakhoz, amelyben az ENSZ alapokmányára hivatkozva megfogalmazza a kisebbségek védelmének a békeszerződésbe való belefoglalásának, a kisebbségellenes törvények hatályon kívül helyezésének, az új határok megvonása után fennmaradó kisebbségek számára autonómia biztosításának, ill. az autonómiák és a kisebbségi jogok nemzetközi ellenőrzésének igényét. Az otthonukból elüldözött magyarok számára ezen kívül a lakóhelyükre való visszatérés lehetőségét és részleges kártérítést kér. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elfogadja a 115/1946. sz. ún. amnesztiatörvényt, amely szerint a csehek és szlovákok szabadságának visszanyeréséért, valamint a megszállók és segítőtársaik elleni harcban 1938. szeptember 30-a és 1945. október 28-a között elkövetett cselekmények akkor sem minősülnek törvényellenesnek, ha az érvényes jogszabályok szerint egyébként büntetendők lennének. Ján Puli ipar- és kereskedelemügyi megbízott 1104/1946. sz. hirdetményével ún. nemzeti gondnokok felügyelete alá helyezi az „államilag megbízhatatlan”, te-
