Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25.95 hát többek között a német és magyar nemzetiségű személyek tulajdonában levő szabadalmakat. 1946. május 11. A magyar kormány szóbeli jegyzékben tiltakozik a csehszlovák kormánynál a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság propagandamódszerei ellen, mindenekelőtt azon állítása ellen, hogy az áttelepülni nem szándékozó szlovákokat a magyar kormány néhány kilogrammos csomaggal fogja kitelepíteni az országból. 1946. május 14. Az SZNT 62/1946. sz. rendeletével megfosztja hivataluktól többek között a német és magyar nemzetiségű közjegyzőket, 64/1946. sz. rendeletével pedig oly értelemben módosítja a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról szóló korábbi rendeletét, hogy nem korlátozza 50 hektárban a magyaroktól elkobzandó földterület nagyságát, hanem összes mezőgazdasági ingatlanuk elkobzásáról rendelkezik. A magyar Nemzetgyűlés többnapos heves vitát követően ratifikálja a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt. 1946. május 15. Prágában kicserélik a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény megerősítő okmányait, amivel az egyezmény hivatalosan is életbe lép. 1946. május 16. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 128/1945. számú ún. restitúciós törvényével érvénytelennek nyilvánít minden vagyonjogi ügyletet, ha azt 1938. szeptember 29. után „a megszállás, nemzeti, faji vagy politikai üldöztetés kényszere alatt hajtották végre”, a restitúciós igénnyel rendelkezők köréből azonban kizárja az „államilag megbízhatatlan”, vagyis többek között a német és magyar nemzetiségű személyeket. 1946. május 18. A magyar kormány a csehszlovák kormányhoz intézett újabb jegyzékében 21 pontban sorolja fel a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság toborzóakciója során elkövetett egyezményszegéseket. A magyar jegyzék különösen azt sérelmezi, hogy a bizottság nem szlovák nemzetiségűeket is igyekszik rábírni a Csehszlovákiába való áttelepülésre. 1946. május 20. František Dastych tábornok, a csehszlovák kormány budapesti képviselője a magyar kormányhoz intézett jegyzékében a toborzóakció akadályozásával és a lakosságcsere-egyezmény szabotálásával vádolja meg Magyarországot. A csehszlovák sérelmek felsorolását követően többek között arra szólítja fel a magyar
