Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25.85 1946. január 24. A „jelenlegi Csehszlovákiában élő magyarok” képviselői Tildy Zoltán magyar miniszterelnökhöz intézett memorandumukban csalódottságukat fejezik ki a lakosságcseréről folytatott tárgyalások felújítása miatt. A memorandum szerzői a tartós és igazságos béke feltételét a magyarlakta területek Magyarországhoz csatolásában jelölik meg, s elutasítanak minden olyan megoldást, amely a szlovákiai magyarságot az általa lakott terület nélkül kívánná Magyarországra telepíteni. 1946. január 25. A magyar kormány az amerikai, brit és szovjet kormányhoz intézett jegyzékében az első világháború utáni békekötéseknél elkövetett hibák elkerülése érdekében egy szakértőkből álló bizottság kiküldését kéri „a magyar kérdés igazságos és általános megnyugvást hozó rendezésének előkészítésére", a magyar békeszerződéssel kapcsolatos politikai, gazdasági és területi kérdések megvizsgálására. 1946. január 27. A szlovákiai református egyház Szervező Bizottsága Kalvínske hlasy címmel szlovák nyelvű havilap kiadásába kezd. Első száma Magyarizsépen, következő számai már Kassán jelennek meg. 1946. január 30. Prágában kicserélik a megerősítő okiratokat, ezzel hivatalosan is életbe lép a Kárpátalja Szovjetuniónak való átadását kimondó csehszlovák-szovjet szerződés. 1946. február 1. A magyar kormány újabb jegyzékkel fordul az amerikai, brit és szovjet kormányhoz a béketárgyalások előkészítésével kapcsolatban, amelyben reményét fejezi ki, hogy a békekötés nem a bosszúállás szellemében fog történni, mivel hosszú távon csak az igazságra épülő méltányos rendezés teremthet békés légkört. A jegyzék szerint a délkelet-európai rendezés egyik alapelvének „a nemzetiségi és területi kérdés összhangba hozatalának” kellene lennie. 1946. február 4. Az SZTH felkéri a Megbízottak Testületét, hogy a lakosságcsere sikeres lebonyolítása érdekében rendelje el a magyar és német lakosság összeírását. Az SZTH szerint az összeírás adatait fel lehet majd használni a béketárgyalásokon, az ezzel párhuzamosan zajló vagyonösszeírás pedig elősegíti a belső telepítés lebonyolítását. 1946. február 6-10. Prágában újabb tárgyalásokra kerül sor Vladimír Clementis és Gyöngyösi János között a csehszlovák-magyar lakosságcseréről, amelyen a magyar küldöttségfenntartásai ellenére - elfogadja a csehszlovák fél által javasolt lakosságcsere
