Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1944. augusztus 29-1948. október 25.73

Csehszlovákiából menekült magyarok memorandumban kérik Dálnoki Miklós Béla magyar miniszterelnököt, tegye lehetővé számukra érdekvédelmi szervezet létrehozását. A szervezet Holota János volt prágai nemzetgyűlési képviselő, Érsekújvár egykori polgármestere vezetésével szeptember 1-jén Szlovákiai Menekült Demokrata Magyarok Bizottsága néven kezdi meg tevékenységét.

1945. augusztus 18.

A Szlovák Partizánok Szövetségének Besztercebányán ülésező első közgyűlése az SZNT-hez intézett beadványában sürgeti a magyar lakosság mielőbbi kitelepítését, ill. a lakosságcsere megkezdését, vagyona elkobzását és munkatáborokba hurcolását, egyúttal kifogásolja a koncentrációs táborokból hazatérő magyar zsidók vagyonának visszaadását. A partizánok az ún. belső telepítés keretében egyúttal részt követelnek a magyarok elkobzott vagyonából (1948 tavaszáig a Pozsony és Tornaija közötti magyarlakta járásokba 1640 partizán családot telepítenek).

1945. augusztus 19.

Szlovákia 79 járása közül 66-ban működik járási nemzeti bizottság, 13-ban pedig járási közigazgatási bizottság. A 66 nemzeti bizottság közül 43-ban a kommunisták, 7-ben a demokraták vannak többségben, 16-ban arányuk paritásos alapon oszlik meg. A járási nemzeti bizottságok elnökei közül 48 kommunista.

1945. augusztus 22.

A pozsonyi csehtestvér egyház és a magyar református egyház közös memorandummal fordul Ladislav Novomeský oktatás- és népművelésügyi megbízotthoz, amelyben - emlékeztetve arra, hogy amikor a szlovák hatóságok 1940-ben betiltották a pozsonyi csehtestvér egyházat, a magyar reformátusok az üldözött cseheket testületileg befogadták a református egyházba, s 1945 áprilisáig templomukat is megosztották velük - kéri, hogy a pozsonyi magyar református gyülekezet a tilalom ellenére továbbra is megtarthassa magyar nyelvű istentiszteleteit. (Novomeský először ígéretet tesz a kérelem teljesítésére, ám a később újra beterjesztett kérvényt személyi titkára szeptember 24-én elutasítja.)

1945. augusztus 23.

Az SZNT kiadja 99/1945. sz. rendeletét „az állami és közalkalmazottak szolgálati viszonyának rendezéséről”, amely - a május 25-i 44/194.5 sz. SZNT-rendeletet felváltva - július 31-i visszamenőleges hatállyal a munkaviszonyból származó bárminemű jogigény nélkül megszünteti a német és magyar nemzetiségű állami és közalkalmazottak munkaviszonyát és nyugdíjjogosultságát.

Az SZNT 104/1945. sz. rendeletével módosítja az SZNT Elnökségének „a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan szétosztásáról” kiadott február 27-i rendeletét. Az új jogszabály a magyar nemzetiségű lakosok esetében továbbra is meghagyja az 50 ha alatti mezőgazdasági ingatlant, elrendeli ugyanakkor