Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
74 A jogfosztottság időszaka azon társaságok és jogi személyek teljes mezőgazdasági vagyonának elkobzását, amelyek részvényeinek többségét magyarok vagy németek birtokolják. A munkatáborok létrehozásáról szóló 105/1945. sz. SZNT-rendelet szerint munkatáborba többek között azokat a személyeket oszthatják be, akiket az SZNT 33/1945. sz. rendelete alapján mint „fasiszta bűnöst", „megszállót”, „árulót” és „kollaboránst” ítéltek el; az állami aggkori segély ideiglenes szabályozásáról kiadott 107/1945. sz. rendelet pedig kimondja, hogy aggkori segélyre csupán csehszlovák állampolgárok tarthatnak igényt. 1945. augusztus 25. Edvard Beneš kiadja 47/1945. sz. alkotmánydekrétumát az Ideiglenes Nemzetgyűlésről, amely kimondja, hogy amíg az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján nem alakul meg az Alkotmányozó Nemzetgyűlés, a törvényhozó hatalmat a köztársaság egész területén az Ideiglenes Nemzetgyűlés fogja gyakorolni. A Szlovákia alkotmányjogi helyzetével összefüggő ügyekben az Ideiglenes Nemzetgyűlés jelenlevő szlovákiai tagjai többségének egyetértése lesz szükséges. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztását szabályozó 48/1945. sz. kormányrendelet szerint a képviselőket közvetve, delegátusok útján fogják választani, választók, delegátusok és képviselők azonban kizárólag cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségű csehszlovák állampolgárok lehetnek. Ugyanezek a kitételek szerepelnek a járási és tartományi nemzeti bizottságok megválasztásáról szóló 49/1945. sz. kormányrendeletben is. A belügyminiszter 51/1945. sz. hirdetményével bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a csehszlovák állampolgárság visszaadását a csehszlovák állampolgárságú férjek magyar vagy német nemzetiségű feleségeinek és gyermekeinek. 1945. augusztus 28. A szlovákiai járási nemzeti bizottságok küldötteinek besztercebányai kongreszszusán megválasztják az újjáalakuló SZNT képviselőit és az Ideiglenes Nemzetgyűlés Szlovákiát képviselő tagjait. A 100 nemzetgyűlési képviselő közül 40-40-et delegálhat az SZLKP, ill. a DP, 5-öt az Ukrán Nemzeti Tanács, 15-öt pedig különböző tömegszervezetek. Magyar és német nemzetiségű képviselőt egyik törvényhozó szervbe sem választanak. 1945. augusztus 29-A magyar kormány a SZEB-hez intézett szóbeli jegyzékében tiltakozik a pozsonyi magyarság június 8-án elrendelt megjelölése ellen. 1945. augusztus A Magyar Végrehajtó Bizottság az SZNT-hez intézett memorandumában javaslatot tesz a magyarság érdekképviseletét ellátni hivatott ún. Magyar Tanács felál-
