Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1944. augusztus 29-1948. október 25.71

A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár a dekrétum hatályba lépésének napján veszti el csehszlovák állampolgárságát." A 2. § értelmében csehszlovák állampolgársága csupán azoknak a németeknek és magyaroknak marad meg, „akik igazolják, hogy hűek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, sosem vétettek a cseh és a szlovák nemzet ellen, és vagy aktívan részt vettek a felszabadításukért vívott harcban, vagy pedig szenvedtek a náci és fasiszta terrortól”. A dekrétum 3. §-a alapján a csehszlovák állampolgárságukat elvesztett személyek 6 hónapon belül kérvényezhetik állampolgárságuk visszaadását.

1945. augusztus 3.

A csehszlovák kormánynak a potsdami konferenciát értékelő ülésén Jan Masaryk külügyminiszter bejelenti, hogy a tény, miszerint a konferencia kizárólag a németkérdéssel foglalkozott, nem jelenti azt, hogy a magyarok kitelepítését ne lehetne végrehajtani.

A Megbízottak Testületé megszünteti a magyar evangélikus egyházközségek és szeniorátusok önállóságát, vagyonukat átadja a szlovák egyházközségeknek, a magyar lelkészeket elbocsátja, elrendeli az esetlegesen kivételt kapók szlovák etnikai területre helyezését, s kimondja, hogy istentiszteletek rendszeresen csak az állam nyelvén tarthatók.

1945. augusztus 7.

Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt (MKP) főtitkára Joszif Visszárionovics Sztálinhoz intézett levelében a szovjet pártvezető támogatását kéri a csehszlovákiai magyarság kitelepítésének megakadályozása érdekében.

1945. augusztus 8.

Tornaiján a magyarság jogfosztása és üldözése elleni tiltakozásul felrobbantják a Nemzetbiztonsági Testület helyi parancsnokságát. (A robbantás elkövetését magára vállaló 19 éves Hancsovszky Bélát a Rimaszombati Járási Népbíróság golyó általi halálra ítéli, ő azonban szeptember 25-én megszökik a rimaszombati börtönből, és Magyarországra távozik.)

1945. augusztus 9.

A magyar kormány a SZEB-hez intézett szóbeli jegyzékében tiltakozik az ellen, hogy a pozsonyi csehszlovák hatóságok a magyar nemzetiségűeket kizárják a Szovjetunió által a városnak adományozott élelmiszerek juttatásából, s felhívja a SZEB figyelmét, hogy a csehszlovákiai magyarság semmiféle élelmiszerjegyet nem kap.

1945. augusztus 10.

Az SZLKP érsekújvári alapszervezete a párt zsolnai országos konferenciájához intézett kérvényében a magyar nemzetiségű párttagok számára magyar nyelvű pártlap kiadásának és terjesztésének engedélyezését kéri.