Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25.67 1945. június 29. Moszkvában aláírják a Kárpátalja Szovjetuniónak való átadását kimondó csehszlovák-szovjet szerződést, amely szerint Kárpát-Ukrajna egyesül „ősi hazájával”, Ukrajnával, az új csehszlovák-szovjet államhatár pedig megegyezik a Szlovákia és Kárpátalja közötti 1938 előtti tartományi határral. A szerződés Kárpátalján kívül a Szovjetunióhoz csatol 13, közigazgatásilag korábban Szlovákiához tartozott magyar lakosságú községet is: Bátfát, Csapot, Gálocsot, Kisrátot, Kisszelmencet, Kistéglást, Nagyrátot, Palágyot, Palágykomorócot, Pallót, Szürtét, Tiszaásványt és Tiszasalamont. A szerződéshez csatolt jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy a szovjetunióbeli szlovákok és csehek, ill. a csehszlovákiai ukránok és oroszok optálhassanak a másik országba való áttelepülésre A szovjet katonai szervek Budapesten, Bukaresten és laçin keresztül Moszkvába hurcolják Esterházy Jánost s vele együtt további tíz letartóztatott pozsonyi magyar értelmiségit: Neumann Tibort, gróf Csáky Mihályt, Jabloniczky Jánost, Teszár Bélát, Párkány Lajost, Böjtös Józsefet, Vircsik Károlyt, Szüllő Sándort, Birnbaum Frigyest és Lászlóffy Ferencet. 1945 közepén A magyarországi szellemi és művészeti élet jeles személyiségei - többek között Kodály Zoltán zeneszerző, Kassák Lajos költő, Füst Milán író, Ferenczy Béni szobrász, Bernáth Aurél festőművész, Farkas Ferenc zeneszerző, Heltai Jenő író, Major Tamás színművész, Pátzay Pál szobrász és Szőnyi István festőművész - felhívással fordulnak a cseh és szlovák értelmiséghez, amelyben felkérik őket, hogy emeljenek szót a csehszlovákiai magyarsággal szembeni igazságtalan bánásmód megszüntetéséért. 1945. július 3. A csehszlovák kormány nevében Vladimír Clementis külügyi államtitkár jegyzékben kéri fel az amerikai, brit és szovjet kormányt, hogy közelgő potsdami értekezletükön tűzzék napirendre a német és magyar kisebbség kitelepítésének kérdését. A jegyzék szerint a kitelepítés 2-2,5 millió németet és kb. 400 ezer magyart érintene, miközben a magyarokkal kapcsolatban kilátásba helyezi, hogy egy részük kitelepítése lakosságcsere formájában is megvalósulhatna, mivel Magyarországról 345 ezer szlovák kíván áttelepülni Szlovákiába. A németek és magyarok kitelepítése a csehszlovák állam és Közép-Európa békéjének biztosítása szempontjából szükséges, s elhalasztása a cseheket és szlovákokat komolyan nyugtalanítaná. Az SZNT kiadja 67/1945. sz. rendeletét „a háborús események által okozott károk bejelentéséről”, amely szerint a kártérítési kérelemben fel kell tüntetni, hogy milyen állampolgárságú volt a kérelmező 1938. október 1-jén, ill. hogy milyen nemzetiségűnek vallotta magát 1938. október 1-jén és e napot követően, ami a magyar és német nemzetiségű kérelmezők számára eleve reménytelenné tesz bármilyen kártérítést; valamint 69/1945. sz. rendeletét „az államilag meg
