Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
42 A jogfosztottság időszaka 1944. szeptember 24. A londoni csehszlovák emigráns kormány rádiógramban tájékoztatja az SZNT-t Szlovákia államjogi helyzetével kapcsolatos állásfoglalásáról, valamint a tervezett német-és magyarellenes jogszabályok előkészületeiről. Ezek szerint Szlovákia felszabadított területein a müncheni döntés előtti csehszlovák törvények és Edvard Benešnek az emigrációban kiadott elnöki dekrétumai lesznek érvényben. A kormány tájékoztatása szerint tárgyalás alatt van többek között a nemzeti bizottságokról, a háborús bűnösök és árulók megbüntetéséről, valamint az állampolgárságról szóló dekrétum, amely alapján a németeket és magyarokat megfosztják csehszlovák állampolgárságuktól. 1944. szeptember 27. Az SZNT Belügyi Megbízotti Hivatala ideiglenes irányelveket ad ki a helyi és járási nemzeti bizottságok létrehozásával kapcsolatban, amelyekben leszögezi, hogy azoknak németek és magyarok nem lehetnek tagjai. 1944. szeptember 28. Faragho Gábor vezérezredes vezetésével háromtagú magyar küldöttség indul Moszkvába, hogy Horthy Miklós megbízásából fegyverszüneti tárgyalásokat kezdjen a szovjet kormánnyal. A küldöttség Gácsnál átlépi a magyar-szlovák határt, s szeptember 30-án a szlovák felkelők által ellenőrzött Zólyomból repülővel indul a szovjet fővárosba. 1944. szeptember 29. Az SZNT titkos ülése a londoni csehszlovák emigráns kormány szeptember 24-i rádiógramjára reagálva határozatban szögezi le, hogy az SZNT „a Csehszlovák Köztársaságnak, mint a három szláv nemzet: a csehek, szlovákok és kárpátukránok önálló és közös államának” a híve. 1944. október eleje Szlovákiában, a szlovák felkelők által ellenőrzött területen, a szlovák-magyar határ térségében két, zömmel magyarokból álló partizánegység tevékenykedik: a már szeptemberben megalakult s előbb Adler Károly, majd Fábry József által vezetett Petőfi-csoport, valamint az október elején Moszkvából küldött Nógrádi Sándor vezette csoport. (A felkelésben résztvevő magyarok száma összességében mintegy 4-5 ezerre becsülhető.) 1944. október 1-4. A DP a Čas című napilapban nyilvánosságra hozza programnyilatkozatát, amely szerint a párt a nemzetiségi kérdést elsősorban szlovák-magyar lakosságcserével kívánja megoldani. A lakosságcsere után esetleg Csehszlovákiában maradó magyarok számára kilátásba helyezi bizonyos kisebbségi jogok megadását, de csakis a reciprocitás elve alapján.
