Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1944. augusztus 29-1948. október 25.43

1944. október 6.

A szovjet hadsereg és az 1. csehszlovák hadtest egységei a Duklai-hágó térségében átlépik a lengyel-(cseh)szlovák határt. A csehszlovák hadtest Za svobodné Československo című lapja különkiadásának vezércikke szerint „most kezdődik a köztársaság megtisztítása a németektől, a magyaroktól és az árulóktól”.

1944. október 7.

Stratégiai fontosságú vasútállomása miatt brit szőnyegbombázás éri Érsekújvárt. A bombázások 1944. október 14-én és 1945. március 14-én megismétlődnek, s elpusztítják a város épületeinek kétharmadát, valamint kb. 4 ezer lakóját.

1944. október 8.

Moszkvában Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyi népbiztos - a moszkvai brit és amerikai nagykövettel történt egyeztetést követően - átnyújtja a magyar fegyverszüneti küldöttségnek a fegyverszüneti egyezmény előzetes feltételeit. Ezek szerint Magyarországnak ki kell ürítenie az 1937. december 31. után birtokba vett területeit, s azonnal hadat kell üzennie Németországnak.

1944. október 11.

Miután Horthy Miklós felhatalmazást ad az előzetes fegyverszüneti egyezmény aláírására, Moszkvában Faragho Gábor vezérezredes, a kormányzó megbízottja aláírja az előzetes fegyverszüneti megállapodást.

1944. október 13.

Marek Čulen, az SZNT parasztkérdéssel foglalkozó, kommunista párti tagja a földművesek garamnémetfalvai összejövetelén a magyarok és németek földjének teljes elkobzását jelöli meg a szlovák parasztság jövőbeni jobb életének egyik alapfeltételéül: „A németek, magyarok és áruló segítőtársaik minden földjét kártérítés nélkül azonnal ki kell sajátítani, és ellenszolgáltatás nélkül szlovák földműveseknek kell adni.”

1944. október 15.

A Magyar Rádióban beolvassák Horthy Miklós kiáltványát, amelyben a kormányzó bejelenti, hogy fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól. A német csapatok még aznap megszállják Budapest stratégiai pontjait, így a kellően elő nem készített magyar háborús kiugrási kísérlet összeomlik.

Az üzemi szakszervezeti bizottságok zólyombrézói kongresszusán a kommunistáknak sikerül elfogadtatniuk az egységes szakszervezeti mozgalom elvét. A kongresszus az SZNT-hez címzett határozatában követeli a németek és magyarok vagyonának államosítását: „Nem vetjük fel a tulajdonjog kérdését, szükségesnek tartjuk azonban, hogy államosítsák a német és magyar tőke vállalatait és vagyonát, valamint az állam összes külföldi és hazai ellenségének vagyonát.”