Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
250 Nemzetiségi emancipációs törekvések... 1963. november 27. Moszkvában további húsz évvel meghosszabbítják az 1943 decemberében megkötött csehszlovák-szovjet barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési egyezményt. 1963. december 2. Budapesten a csehszlovák és magyar kiadóvállalatok vezetői együttműködési egyezményt írnak alá a közös könyvkiadásról, melynek értelmében az együttműködést kiterjesztik a népszerűsítő tudományos és szakirodalmi termékekre, valamint az egyetemi és főiskolai tankönyvekre. 1963. december 4. A Nemzetgyűlés elfogadja a 95/1963. sz. törvényt „a közjegyzőségről és a közjegyzőség előtti eljárásról”, amely abban az esetben, ha valamelyik fél vagy tanú nem ismeri azt a nyelvet, amelyen a jegyzőkönyvet vezetik, lehetővé teszi tolmács alkalmazását. Amennyiben a közjegyző ismeri a résztvevő fél vagy a tanú által használt nyelvet, a törvény szerint el lehet tekinteni a tolmács alkalmazásától. A Nemzetgyűlés egyúttal elfogadja a Polgári törvénykönyvet (99/1963. sz. törvény), amely kimondja, hogy a polgári eljárás résztvevőinek jogukban áll a bíróság előtt anyanyelvűket használniuk, miközben az anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az állam fedezi. 1963. december 11. Prágában Csehszlovákia és Magyarország egyezményt ír alá a két ország közötti utasforgalom megkönnyítéséről. Amíg korábban csak hivatalos küldetésben, családi vagy rokoni látogatásra és szervezett csoportos kirándulás formájában lehetett a másik országba utazni, az egyezmény lehetővé teszi, hogy 1964. január 1-jétől bárki, bármikor évente többször egyénileg is utazhasson. (Az egyezmény hatására az 1963. évi 267 478-cal szemben 1964-ben 1 068 616 magyar állampolgár látogat Csehszlovákiába, Csehszlovákiából pedig az 1963. évi 147 477 személy helyett 1964-ben 747 846 látogat Magyarországra.) 1963. december 13-15. Zsolnán magyar énekkarvezetői tanfolyam zajlik, amelynek résztvevői elhatározzák egy tanítókból álló magyar énekkar megalakítását. 1963. december 18-19. A CSKP KB ülése felülvizsgálja az ún. szlovák burzsoá nacionalizmussal kapcsolatos téziseket, amivel kapcsolatban bírálóan nyilatkozik a második világháború utáni lakosságcsere módszereiről, a csehországi deportálásról és a reszlovakizációról is, s elismeri, hogy ezekért nem az ún. burzsoá nacionalistákat terheli a felelősség, hanem ez a kommunista párt és általában az egész ország politikája is volt. A KB határozata szerint „gondoskodni kell arról, hogy a magyar,
