Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1963. április 3-4-1969. április 17. 251 lengyel és ukrán nemzetiségű polgárok is a köztársaság teljesen egyenjogú építőinek érezzék magukat, és azt hazájuknak tekintsék”, ezért arra utasítja az állami és a pártszerveket, hogy gondoskodjanak a nemzetiségek egyenjogúsításáról hozott határozatok következetes érvényesítéséről. 1963. december 20. Prágában Csehszlovákia és Magyarország aláírja a két ország közötti kereskedelmi és hajózási egyezményt, amellyel kölcsönösen biztosítják egymás számára a legnagyobb kedvezményeket a kereskedelem és a belső hajózás területén. 1963. december 21-22. Az SZLKP KB ülésén elfogadott határozat egyetértését fejezi ki a prágai pártvezetésnek a szlovák burzsoá nacionalizmussal kapcsolatos tézisek felülvizsgálásáról hozott határozatával, s ugyancsak hangsúlyozza a nemzetiségekkel kapcsolatos párthatározatok következetes végrehajtásának szükségességét. A KB az ideológiai munka javítása céljából Vasil Bil'ak vezetésével létrehozza a KB Ideológiai Bizottságát, amelyben helyet kap Lőrincz Gyula, a Csemadok KB elnöke is. Az ülésen Štefan Ferencei, dunaszerdahelyi járási párttitkár felveti a magyarok helyzetének jogi rendezését s az általuk lakott elkobzott házaik visszaigénylésének lehetőségét. 1963 folyamán Megjelennek a felvidéki magyarság második világháborús korszakát feldolgozó első prózai művek: Pozsonyban a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában Dobos László Messze voltak a csillagok, Kassán a Kelet-szlovákiai Könyvkiadó kiadásában Rácz Olivér Megtudtam, hogy élsz című regénye. A Csehszlovák írók Szövetségének Nemzetiségi Dijával tüntetik ki a csehországi Teplicében élő Forbáth Imrét, a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom jeles képviselőjét, a Kiváló Munkáért állami kitüntetéssel Jakoby Gyula kassai festőművészt. 1964. január 25. Az Új Szó a pozsonyligetfalui eset kapcsán, ahol arról igyekeztek meggyőzni a magyar szülőket, hogy gyermekeiket adják szlovák iskolába, mert a magyar iskoláknak nincs jövőjük, A magyar iskolák jövője című szerkesztőségi cikkében hívja fel a figyelmet a magyar iskolák elsorvasztásának a veszélyére és az anyanyelvű oktatás fontosságára. 1964. február 3. Budapesten Csehszlovákia és Magyarország jegyzőkönyvet ír alá a két ország közötti egyes vagyonjogi kérdések rendezéséről, amelyben a csehszlovák fél vállalja, hogy 20 millió koronás kártérítést fizet a második világháború után Magyarországra áttelepült vagy áttelepített magyarok által hátrahagyott s tőlük a csorbatói egyezmény aláírása után elkobzott ingatlan vagyonért.
