Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1948. október 25-1963. április 3-4. 231

1958. november 6.

Budapesten parafálják a csehszlovák-magyar állampolgársági egyezményt, amely értelmében a két fél a másik fél állampolgárát csak abban az esetben honosíthatja, amennyiben az lemondott előző állampolgárságáról, kizárva ezzel a kettős állampolgárság lehetőségét.

1958. december 10-17.

A csehszlovák kormánydelegáció 1956. novemberi látogatását viszonozva Münnich Ferenc miniszterelnök és Marosán György államminiszter vezetésével magyar kormány- és pártküldöttség látogat Csehszlovákiába. A magyar delegáció tárgyalási napirendjén eredetileg a második világháború utáni magyarellenes vagyonelkobzó jogszabályok hatálytalanítása, valamint a lakosságcsere következtében felmerülő pénzügyi és vagyonjogi kérdések rendezése is szerepel, ezek felvetésére azonban Kádár János megbetegedése és otthon maradása miatt nem kerül sor. December 16-án nyilatkozatot írnak alá a csehszlovák-magyar együttműködés további bővítéséről és elmélyítéséről, amely szerint ennek az együttműködésnek a kifejezője többek között a dunai vízi erőmű felépítéséről szóló egyezmény megkötése.

1958. december 13-15.

Prágában tartja III. kongresszusát a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, amelyen Egri Lászlót beválasztják a CSISZ új Központi Bizottságába.

1958. december 15.

Az Új Szó megjelenésének 10. évfordulója alkalmából írt vezércikkében Dénes Ferenc főszerkesztő hangsúlyozza, hogy a lap „mint a párt szószólója, harcos szerve" nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy „a magyar dolgozók körében jelentősen elmélyült a csehszlovák szocialista hazaszeretet”.

1958 folyamán

Pozsonyban, a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában, Turczel Lajos válogatásában megjelenik nyolc pályakezdő költő Fiatal szlovákiai magyar költők című antológiája. A „nyolcak” antológiájaként ismertté váló s egy új költőnemzedék színrelépését jelentő kötet szerzői: Tőzsér Árpád, Cselényi László, Zs. Nagy Lajos, Kulcsár Tibor, Gyüre Lajos, Fecsó Pál, Petrik József és Simkó Tibor.

1959. január 16.

Az SZLKP KB Irodája a magyar kisebbséggel kapcsolatos korábbi párthatározatok teljesítését elemző s az elért eredményeket nagyrészt elégtelennek minősítő jelentésről tárgyal. A jelentés egyrészt azt kifogásolja, hogy a vegyes lakosságú járásokban a járási nemzeti bizottságok tisztségviselői nem beszélik a magyar nyelvet, s a rendeleteket és törvényeket nem teszik közzé magyar nyelven is, másrészt pedig azt, hogy nem teremtették meg a feltételeit annak, hogy a magyarok kellőképpen elsajátíthassák a szlovák nyelvet, bírálva egyúttal a magyar tannyelvű iskolákban folyó szlováknyelvoktatás hatékonyságát is. Az Iroda