Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

232 Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede a helyzet javítása érdekében újabb határozatokat hoz többek között a kétnyelvű­ség biztosításáról, a magyar kisebbséget is érintő jogszabályok magyar nyelvű megjelentetéséről, a szlováknyelvoktatás színvonalának javításáról és a „politi­kailag hibás vagy helytelen” elnevezésű községek nevének felülvizsgálásáról, a Megbízottak Testületét pedig megbízza a korábbi párt- és kormányhatározatok teljesítésében mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésével. A jelentésben és a párthatározatban egyaránt kiemelt helyet kap a burzsoá nacionalizmus címén el­ítélt Gustáv Husák és társai „kártevő" politikájának elítélése. 1959. február 5. A Megbízottak Testületé elfogadja 37. sz. határozatát a magyarsággal kapcso­latos korábbi határozatok teljesítésében mutatkozó hiányosságok kiküszöbölé­séről. Ez kimondja, hogy biztosítani kell a helyi nemzeti bizottságoknak szóló irányelvek magyar nyelvű kiadását, a törvények és egyéb jogszabályok magyar fordításban való megjelentetését, a hivatalos érintkezésben a magyar nyelv használatának biztosítását, vagyis hogy a nemzeti bizottságok határozataikat, rendeleteiket és utasításaikat a magyarlakta területeken két nyelven adják ki, a magyarok írásbeli és szóbeli beadványait magyar nyelven intézzék el, s a nem­zeti bizottságok magyar tagjai az üléseken anyanyelvükön is felszólalhassanak. Intézkedéseket hoz a szlováknyelvoktatás színvonalának növelésére, elrendeli a magyarlakta községek nevének felülvizsgálását, a „hibás és helytelen” megne­vezések eltávolítását, a hazai és a külföldi filmek magyar felirattal való ellátá­sát. 1959. február 17. Mivel a csehszlovák törvények szerint a csehszlovák állampolgárságáról lemon­dó személynek egyben minden ingatlan vagyonáról is le kell mondania, Magyar­­ország szóbeli jegyzékben kéri a csehszlovák-magyar állampolgársági egyez­mény olyan értelmű kiegészítését, hogy a felek nem kötik az állampolgársági kö­telékből való elbocsátást a vagyonról való lemondáshoz. A május 12-i csehszlo­vák válasz a magyar javaslatot elutasítja. 1959. február 18-21. Csehszlovákiába látogat Kádár János, az MSZMP KB első titkára, ahol az ország állami és pártvezetőivel találkozik. A látogatásáról kiadott közlemény szerint az MSZMP és a CSKP egyaránt „harcolni fog a burzsoá nacionalizmus minden meg­nyilvánulása, valamint a jelenlegi revizionisták bomlasztó törekvései ellen". 1959. március 1. Egri Viktort Szabó Rezső váltja fel a Csemadok A Hét című hetilapjának főszer­kesztői posztján. Lőrincz Gyula az egyesület megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a hetilap vezércikkében ismét leszögezi: a Csemadok legfontosabb feladata, hogy proletár nemzetköziségre, szocialista hazafiságra és a csehszlo­vák haza szeretetére nevelje az ország magyarságát.

Next

/
Thumbnails
Contents