Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1948. október 25-1963. április 3-4. 221 A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karának vitaestjén a diákok egy része nyíltan szimpátiáját fejezi ki a magyar forradalom iránt. 1956. november 3. Antonín Zápotocký köztársasági elnök rádióbeszédben ítéli el a magyarországi felkelést. Zápotocký szerint a nemzetközi reakció által támogatott magyarországi reakció - a politikai vezetés engedményeit kihasználva - „ellenforradalmat” robbantott ki, amely „fasiszta fehérterrorral'’ fenyegeti a magyar dolgozó népet, Nagy Imre miniszterelnököt pedig azzal vádolja, hogy „lepaktált a kapitalista országokkal”. A Rudé právo a magyar forradalmat elítélő nyilatkozatot közöl Fábry Zoltántól, amelyben Fábry a magyarországi eseményeket úgy értékeli, mint amelyek „az imperialisták malmára hajtják a vizet”. Nyilatkozatát Fábry pár nap múlva a Szlovák írók Szövetsége Magyar Szekciójának ülésén - Ctibor Štítnický, a Szlovák írók Szövetségének titkára által - felolvasott levelében visszavonja. A prágai és ostravai után megkezdi működését a Csehszlovák Televízió pozsonyi stúdiója is. 1956. november 3-7. Csehszlovákia „hadgyakorlat” címén, valójában a magyar határ biztosítása céljából közel 14 000 tartalékost mozgósít, a magyar és lengyel nemzetiségű hadköteleseket azonban nem hívják be. A magyar határra vezényelt egységeket december közepén rendelik vissza. 1956. november 5. A csehszlovák napilapok, köztük az Új Szó is, rendkívüli különszámokban adják hírül, hogy „a magyar nép legyőzte az ellenforradalmat". A magyar forradalom leverését követően a pozsonyi és komáromi magyar tizenegyéves középiskola diákjai gyászszalagot viselve jelennek meg az iskolában. A tiltakozó megmozdulások szervezőit és az iskolák igazgatóit egyaránt felelősségre vonják. A CSKP KB Politikai Irodája ún. Szolidaritási Alapot hoz létre a Magyar Népköztársaság dolgozói számára, amelyre az elkövetkező napokban 60 millió korona adomány gyűlik össze. 1956. november 9. Az SZLKP KB Irodájának ülésén a magyarországi események szlovákiai visszhangjáról tárgyalva többen kiemelik, hogy a magyar kisebbség „magas fokú hazafiságról” tett tanúságot, amit Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületé elnöke a magyar lakosságnak a déli határvidék Magyarországhoz való 1938-as viszszacsatolása után szerzett rossz tapasztalatainak tulajdonít.
