Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
222 Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede 1956. november 12. A CSKP KB Politikai Irodája elhatározza, hogy Csehszlovákia 90 millió korona értékű gazdasági segítséget nyújt Magyarországnak. 1956. november 15. Viliam Široký vezetésével csehszlovák kormányküldöttség utazik Budapestre, ahol Kádár János „munkás-paraszt" kormányával tárgyal a Magyarországnak nyújtandó anyagi és pénzügyi segítségről. A magyar kormány köszönetét fejezi ki a csehszlovák kormánynak az „ellenforradalom" leverésében nyújtott segítségéért. (A csehszlovák küldöttség az első külföldi kormánydelegáció, amely a népfelkelés után Magyarországra látogat.) 1956. november 16. Az SZLKP KB Irodája a magyarországi eseményekre hivatkozva a Dolgozó Nő, az Új Ifjúság és a Szabad Földműves példányszámának növeléséről, A Hét megjelentetésének előrehozataláról és a magyarországi sajtótermékek behozatalának korlátozásáról határoz. 1956. november Megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című havilapjának utolsó, november-decemberi összevont száma. 1956 őszén Többéves előkészületet s többszöri halasztást követően a pozsonyligetfalui parkban felállítják a Pozsony központjából 1921-ben eltávolított Petőfi-szobrot. A szobor felállítása azonban a magyar forradalom eseményei miatt a nyilvánosság kizárásával történik, és teljesen visszhangtalan marad. Az amerikai emigrációban tevékenykedő Felvidéki Tudományos Társaság a New York állambeli Yonkersben évi négy alkalommal megjelenő Értesítő kiadásába kezd. 1956. december 2. Egri Viktor főszerkesztésében megjelenik Pozsonyban a Csemadok A Hét című hetilapjának első száma. Amíg a Fáklya a Csemadok művelődéspolitikai folyóirata volt, addig A Hét „a csehszlovákiai magyarság kulturális lapjaiként határozza meg magát. 1956. december 5-6. A CSKP KB-nak a magyarországi eseményeknek szentelt ülésén a szlovákiai küldöttek igyekeznek elbagatellizálni a népfelkelésnek a szlovákiai magyarságra gyakorolt hatását. Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületé elnöke kijelenti, hogy a szlovákiai magyarok és ukránok kiállták „a csehszlovák szocialista hazafiság” próbáját, ami azt bizonyítja, hogy nagyra becsülik a párt nemzetiségi politikáját.
