Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1948. október 25-1963. április 3-4. 211 1954 folyamán Pozsonyban, a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó kiadásában Három fiatal költő címmel megjelenik Ozsvald Árpád, Török Elemér és Veres János közös verseskötete. 1955. január 1. A Csemadok a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttest átadja a Kulturális Megbízotti Hivatalnak. 1955. január 10. A CSKP KB a szovjetunióbeli, magyarországi és lengyelországi rehabilitálások hatására bizottságot hoz létre az 1948 utáni politikai perek felülvizsgálására, vezetésével Rudolf Barák belügyminisztert bízza meg. 1955. január 14. Az SZLKP KB Irodája határozatban mondja ki, hogy a Kulturális Megbízotti Hivatal hatáskörébe sorolt Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttest és az Ukrán Dal- és Táncegyüttest március 30-ig be kell olvasztani a Szlovák Népművészeti Együttesbe. 1955. január 24. A CSKP KB Politikai Irodája Rákosi Mátyás 1954. decemberi levele kapcsán, amelyben az MDP főtitkára arra hivatkozva, hogy a film „a német imperializmus elleni éllel készült”, a Rákóczi hadnagya című film csehszlovákiai vetítésének lehetővé tételét kérte a prágai pártvezetéstől, jóváhagyja a film vetítésének betiltását, s azt szükséges intézkedésnek minősíti. 1955. február 3-6. Prágában tartja II. kongresszusát a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, amelynek új Központi Bizottságában helyet kap többek között Szigl Mária nemzetgyűlési képviselő és Major Ágoston, akit egyúttal beválasztanak a KB Elnökségébe is. 1955. február 5-6. Pozsonyban tartja V. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 473, taglétszáma 45 543), amelyen az egyesület elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává - a tisztségbe eredetileg jelölt, ám a pártvezetés által jóvá nem hagyott Koncz Béla helyett - a korábbi szervezőtitkár Pathó Károlyt, új szervezőtitkárává Szabó Rezsőt, kulturális titkárává Vajda Józsefet választják. Az új KB 18 tagú Elnökségében helyet kap még többek között Klajnik Ferenc, Kugler János, Major Sándor, Szabó Béla, Szűcs Béla és Béres József. A közgyűlési határozat az egyesület egyik legfontosabb feladataként a magyar burzsoá nacionalizmus elleni harcot jelöli meg: „Kérlelhetetlen harcot folytatunk a burzsoá nacionalista ideológia minden megnyilvánulása ellen a csehszlovákiai magyar dolgozók között. Nem engedjük meg, hogy a magyar burzsoá nacionalisták