Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

212 Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede

megbontsák hazánk magyar dolgozóinak a cseh, szlovák és Csehszlovákia többi nemzetiségeihez fűződő barátságát és népünk egységét."

1955. február 18-19.

Az SZLKP KB Irodájának ülésén Lőrincz Gyula helyett Dénes Ferencet nevezik ki az Új Szó főszerkesztőjévé, aki március 1-jével veszi át a lap vezetését.

1955. április 15.

Az SZLKP KB Irodája a pártnak a közelgő pártkongresszuson megválasztandó vezető testületéiről tárgyalva Lőrincz Gyulának a KB Irodájába való beválasztását javasolja, ezt a határozatát azonban április 21-én megváltoztatja.

1955. április 22-24.

Pozsonyban tartja kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártja, amely ismét harcot hirdet a burzsoá nacionalizmus és a „szociáldemokratizmus” ellen. Karol Bacílek első titkár megállapítja, hogy a burzsoá nacionalizmus gyakran megnyilvánul a köztársaság magyar polgárai között is, akik „elfelejtik, hogy az ő hazájuk a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság”, a kongresszus ezért feladatul tűzi ki a magyar lakosságnak a Csehszlovákia iránti hazafiságra való nevelését. A párt első titkárává ismét Karol Bacíleket választják; a 60 tagú új Központi Bizottságban helyet kap többek között Major István, Dénes Ferenc, Lőrincz Gyula, Nagy Gyula, Réthy István és Bozó Jenő.

1955. május 1.

Prágában Antonín Zápotocký köztársasági elnök Köztársasági Érdemrenddel tünteti ki többek között Major Istvánt s az Építésben szerzett érdemekért kitüntetéssel Lőrincz Gyulát és Dénes Ferencet.

1955. május 9.

Antonín Zápotocký köztársasági elnök Csehszlovákia felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából amnesztiát hirdet, amely során országos viszonylatban 6827, Szlovákiában 1455 személyt helyeznek szabadlábra, 1987, ill. 444 elítélt esetében pedig csökkentik az ítélet mértékét. Az elengedésre kerülő rabok közé eredetileg Esterházy Jánost is besorolják, a közkegyelmet azonban az ő esetében életfogytiglani büntetésének 25 évi börtönbüntetésre való mérséklésére változtatják.

1955. május 11-14.

A Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, az NDK, Románia, Bulgária és Albánia kormányküldöttségeinek varsói tárgyalásán aláírják a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, az ún. Varsói Szerződést, és létrehozzák fegyveres erőik közös parancsnokságát. A Nemzetgyűlés a Varsói Szerződést május 24-én iktatja törvénybe.