Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Előszó

Előszó

17

nek. A leghasználhatóbb információforrást ezen belül is a pozsonyi magyar főkonzulátus részletes jelentései, ill. havi és évi összefoglalói jelentették, amelyek az általános belpolitikai események mellett részletekbe menően beszámoltak a magyar kisebbség helyzetéről is.37

*

Az 1918-ban Csehszlovákiához került magyarság 1992-ig terjedő történelme az általánosan elfogadott periodizáció szerint három, egymástól jól elkülöníthető korszakra osztható. Az első a csehszlovák állam megalakulásától az első bécsi döntésig terjedő, vagyis az 1918 és 1938 közötti időszak; a második az 1938- tól 1944/1945-ig tartó korszak, amikor a magyarlakta területek és a felvidéki magyarság túlnyomó többsége ismét Magyarországhoz tartozott; a harmadik pedig az 1944/1945 és 1992 közötti, a csehszlovák állam újjáalakulásától annak második megszűnéséig tartó időszak.

A kronológia tárgyát is képező közel fél évszázados harmadik perióduson belül további öt kisebbségtörténeti korszakot különböztettem meg, amelyek többékevésbé alkalmazkodnak az ország általános történeti korszakaihoz:

I. A magyarság jogfosztottságának 1944 augusztusától 1948 októberéig terjedő időszakát;

II. A pártállam első másfél évtizedét felölelő s a magyar kisebbség integrálását párthatározatok útján megkísérlő 1948 októbere és 1963 áprilisa közötti korszakot;

III. A kommunista rendszer megreformálása mellett a cseh-szlovák viszony és a magyarság helyzetének újrarendezésével próbálkozó 1963 áprilisa és 1969 áprilisa közötti időszakot;

IV. Az ún. husáki normalizáció 1969 áprilisa és 1989 novembere közötti két évtizedét;

V. A kommunista rendszert megdöntő ún. bársonyos forradalomtól Csehszlovákia megszűnéséig tartó, s a független kisebbségi magyar intézményrendszer kiépülésének kezdeti szakaszát is magában foglaló 1989 novembere és 1992 decembere közötti három évet.

A felvidéki magyar etnikai sáv 1944 novembere és 1945 áprilisa között a front átvonulásával párhuzamosan került ismét csehszlovák fennhatóság alá. A kronológia kezdő dátumául mégis azért választottam 1944. augusztus 29-ét, a szlovák nemzeti felkelés kitörésének napját, mivel a felkelés idején vált realitássá a csehszlovák államnak a szövetséges nagyhatalmak által már korábban elismert kontinuitása, s - noha a felkelés magyarlakta területre nem terjedt ki - ekkor kezdődött el a kisebbségellenes jogalkotás folyamata, ekkor születtek

37 A kutatómunka során felhasznált szakirodalom, sajtótermékek és levéltári források teljes listáját lásd a kronológia irodalomjegyzékében.