Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1948. október 25-1963. április 3-4. 169 1949. június 3. Az SZLKP KB Elnöksége a hazatért deportáltak vagyonjogi problémáiról tárgyal­va -többek között a Magyar Bizottság két tagjának (Kugler János, Rabay Ferenc) részvételével - bizottságot hoz létre azzal a feladattal, hogy helyszíni vizsgáló­dás után tegyen javaslatot a vitás esetek rendezésére. Az Elnökség szerint a la­kás nélkül maradiakat meg kell nyerni az állami gazdaságok és szénbányák szá­mára, elszállásolásukat pedig az adott településen élő módosabb gazdák, külö­nösen azoknak a politikailag kompromittált személyeknek a rovására kell meg­oldani, akik vagyonát már elkobozták vagy még elkobozhatják. 1949. június 10. Prágában a „hazafias” katolikus papok és hívők kommunista párt által kezde­ményezett értekezletén megalakítják a Katolikus Akció nevű mozgalmat, mely­nek célja a papok és a hívők megnyerése a népi demokrácia számára. 1949. június 15. A Belügyi Megbízotti Hivatal a kifogásolt részek módosítását követően jóváhagy­ja a Csemadok alapszabályát. A véglegesített alapszabály a Viliam Široký és Lőrincz Gyula által végrehajtott módosításokat követően a reszlovakizáltak Cse­­madok-tagságának kérdését már nem szabályozza. A csehszlovák Nemzetgyűlés és a magyar Országgyűlés egyaránt ratifikálja az április 16-án aláírt csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási egyezményt. A cseh és szlovák katolikus püspökök titkos prágai találkozójukon összeállított pásztorlevelükben a Katolikus Akciót szakadár mozgalomnak nyilvánítják. A Va­tikán június 20-án szintén elítéli a Katolikus Akciót, tagjait pedig kiközösíti az egyházból. (Csehszlovákia ezt követően megszakítja diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal, több egyházi vezetőt pedig hosszú börtönbüntetésre ítél.) 1949. június 21. A csehszlovák-magyar vegyes bizottság Budapesten meghozott 66. számú vég­határozatával hivatalosan is befejezettnek nyilvánítja a lakosságcserét, lehető­vé téve egyúttal, hogy azok, akik a lakosságcsere során elszakadtak legközeleb­bi hozzátartozóiktól, áttelepülési, ill. visszaköltözési kérelmet nyújtsanak be. 1949. június 21-23. Dobi István miniszterelnök vezetésével magyar kormányküldöttség látogat Prá­gába, ahol kicserélik a csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási egyezmény ratifikációs okmányait, s előkészítik a két or­szág közötti vitás pénzügyi és gazdasági kérdéseket rendező jegyzőkönyvet.

Next

/
Thumbnails
Contents