Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
168 Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede 1949. május 17. A Csemadok vezetése a Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal utasítására körlevélben szólítja fel alakulófélben levő helyi szervezeteit, hogy utasítsák vissza a reszlovakizáltak és a Magyarországról áttelepültek felvételét. A magyar nyelvű káderek hiányának pótlására Diószegen megnyílik az első, kéthetes magyar nyelvű pártiskola. A pártiskola résztvevői táviratban köszönik meg Klement Gottwaldnak és Viliam Širokýnak, amiért lehetővé tették, hogy anyanyelvükön sajátíthassák el a marxi-lenini tanokat. 1949. május 19. A Belügyi Megbízotti Hivatal Lőrincz Gyulához, a Csemadok KB elnökéhez intézett levelében utasítja az egyesület vezetését az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabály módosítására, s abból többek között a reszlovakizáltak tagságát lehetővé tévő kitételek kihagyására. A levél kifogásolja azt is, hogy a Csemadok kultúrpolitikai szemináriumokat kíván szervezni, tehát politikai tevékenységre is igényt tart, ami ellentmond az egyesület „kulturális" meghatározásának, azzal az indoklással pedig, hogy nem tömegszervezetről, hanem egyesületről van szó, elutasítja kerületi szervek létrehozását, állami és politikai érdeknek nevezve, hogy a Csemadokot kizárólag a központból irányítsák. 1949. május 25-29. Prágában tartja a hatalomátvétel utáni első, összességében IX. kongresszusát Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely a Klement Gottwald által előterjesztett 10 pont alapján elfogadja a „szocializmus építésének fő irányvonalát”. A kongresszus hangsúlyozza az osztályharc kiélezésének, a marxista-leninista ideológia céltudatos terjesztésének, a nehézipar fejlesztésének, Szlovákia iparosításának és a mezőgazdaság szövetkezetesítésének szükségességét. A párt elnökévé ismét Klement Gottwaldot, főtitkárává Rudolf Slánskýt választják; a 97 tagú KB-ban helyet kap többek között Major István, a KB 31 póttagja között pedig Fábry István. 1949. május vége Megkezdődnek a beíratások az elemi iskolákba. Általános jelenség, hogy a magyar osztályokba a reszlovakizált szülők gyermekeit nem engedik beíratni, ezért a magyar lakosság kérvények tömegeit intézi a párt- és állami szervekhez, az Új Szó hoz és a Csemadokhoz a magyar osztályok engedélyezése érdekében. A beadványok kezdeményezői ellen gyakran csendőrségi nyomozás indul. 1949. június 1. Megszűnik a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság, s ezzel párhuzamosan beszünteti tevékenységét a pozsonyi magyar Meghatalmazotti Hivatal is, amely beolvad a magyar főkonzulátusba.
