Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1948. október 25-1963. április 3-4. 155 1948. november 21. Daniel Okáli belügyi megbízott körlevélben utasítja a járási nemzeti bizottságokat és közigazgatási bizottságokat, hogy a „jogtalanul hazatért" magyar deportáltakat haladéktalanul toloncolják vissza csehországi munkahelyükre. 1948. november 23. Július Ďuriš földművelésügyi és Evžen Erban népjóléti miniszter felhívással fordul a Csehországba deportált magyarokhoz, amelyben amellett, hogy tartós csehországi letelepedésre szólítják fel őket, tudomásukra hozzák, hogy a távozni szándékozók 1949. január 1-je és április 30-a között az illetékes hatóságok engedélyével visszatérhetnek Szlovákiába. Az engedély nélkül hazatérők számára ugyanakkor szigorú büntetést helyeznek kilátásba, s jelzik azt is, hogy nem mindegyik hazatérő fogja visszakapni egykori vagyonát. 1948. november 24. Az SZLKP KB Politikai Titkársága jóváhagyja a Csehországba deportált magyarok hazatérésére vonatkozó irányelveket, amelyek kimondják, hogy azokat a hazatérő magyarokat, akik földvagyonát elkobozták, a „magyar kulákoktól" elkobzott vagyonból kell kárpótolni. A Reszlovakizációs Bizottság a járási nemzeti bizottságokhoz és közigazgatási bizottságokhoz intézett körlevelében a reszlovakizációs végzés átvételét elutasító magyarokra gyakorolt nyomás megszüntetésére utasítja a hatóságokat, s elrendeli, hogy a végzést csak annak adják át, aki szabad akaratából kitart reszlovakizálása mellett. 1948. november 30. A Belügyminisztérium összeállítja azoknak a magyaroknak a listáját, akik a 245/1948. sz. törvény alapján mint „háborús bűnösök” nem kaphatják vissza csehszlovák állampolgárságukat. A jegyzék 1446 családfő nevét tartalmazza. 1948. december 1. A Nemzetgyűlés a 266/1948. sz. törvénnyel módosítja és kiegészíti az állandó választói névjegyzékekről szóló korábbi törvényt. Az új jogszabály a választói névjegyzékekbe való felvételt egyedül a csehszlovák állampolgársághoz köti, amivel a csehszlovák állampolgárságukat visszakapott magyarok újra választójoghoz jutnak. Lőrincz Gyula a Magyar Bizottság ülésén bejelenti, hogy a magyar pártlap címe Új Szó lesz. A bizottság egyúttal síkra száll amellett, hogy a pártlapon kívül más magyar nyelvű lap ne jelenjen meg, ellenezve a szakszervezetek által Munka címmel tervezett lap kiadását, s szorgalmazva a prágai Jó Barátnak a deportáltak hazatérte utáni megszüntetését is.
