Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
156 Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede 1948. december 3. A Megbízottak Testületé a deportált magyarok hazaszállításának és elhelyezésének részleteiről határozva szintén kimondja, hogy saját házukba csak azok térhetnek vissza, akik vagyonát még nem kobozták el, ill. nem juttatták szlovák bizalmiaknak. Azokat a hazatelepülő földműveseket, akik birtokát már elkobozták, és bizalmiaknak juttatták, más „megfelelő” birtokon kell elhelyezni, a nem földműveseket pedig Szlovákia más területein kell munkába állítani. 1948. december 8. Az SZLKP KB Titkársága körlevélben tájékoztatja a párt járási és területi titkárságait az Új Szó megjelenéséről, s felszólítja őket a lap terjesztésének támogatására. 1948. december 9. Az SZLKP KB Elnöksége határozatban mondja ki, hogy a Magyar Bizottságot ki kell egészíteni Ladislav Novomeský oktatás- és népművelésügyi, valamint Ondrej Pavlik tájékoztatásügyi megbízottal, s meg kell bízni a magyar kultúrszervezet megszervezésével. Az Elnökség szerint a magyar kormány kérésére szlovák tanítókat kell küldeni Magyarországra, de ezt lehetőleg a reciprocitás elvének alkalmazása nélkül kell megoldani. Az SZLKP KB Titkársága megküldi a párt területi titkárságainak a magyarok pártba való felvételét szabályozó irányelveket. Ezek szerint a magyarok - tagjelöltként - akkor vehetők fel a pártba, ha legalább két régi párttag ajánlja őket; az 1938 előtti párttagoknál azonban, akik aktív antifasiszták voltak, kivételes esetben el lehet tekinteni a tagjelölti határidőtől, sőt egészen kivételes esetben párttagságuk folyamatosságát is el lehet ismerni. 1948. december 11. A Belügyi Megbízotti Hivatal a járási nemzeti bizottságokhoz és közigazgatási bizottságokhoz intézett körlevelében megküldi a magyarok állampolgárságának visszaadásáról szóló törvény végrehajtási irányelveit. Ezekben kimondja, hogy a törvény nem vonatkozik a megbízhatósági igazolvánnyal rendelkezőkre és a reszlovakizáltakra, mivel ők már mint szlovákok csehszlovák állampolgárnak tekintendők. 1948. december 14. Rákosi Mátyás Klement Gottwaldhoz intézett levelében emel kifogást az ellen, hogy a 245/1948. sz. törvény kizárja az állampolgárság visszaszerzésének lehetőségéből a magyarországi áttelepítésre jelölt, de át nem telepített magyarokat, s a csehszlovák fél a két pártküldöttség 1948. júliusi pozsonyi találkozóján elfogadott megállapodás számos más pontját sem teljesíti, miáltal fennáll annak a veszélye, hogy „a szlovákiai magyarok kérdése újra elmérgesedik s tovább gátolja a két ország jó viszonyának kialakítását”.
