Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
154 Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede 1948. november 5. A Reszlovakizációs Bizottság prágai utasításra határozatot hoz a reszlovakizáció és a bizottság munkájának az év végéig történő befejezéséről. A reszlovakizáció végleges adatai szerint összesen 410 820 személy (135 317 család) nyújtott be reszlovakizációs kérvényt, akik közül 326 679 személyt ismertek el szlovák nemzetiségűnek, 84 141 személy reszlovakizálását ugyanakkor elutasították. 1948. november 11. A Megbízottak Testületé határozatot hoz a magyar tanköteles gyermekek anyanyelven történő oktatásának biztosításáról. Eddig az időpontig a szlovák elemi iskolák mellett 10 községben (Dunakisfalud, Lég, Csallóköznádasd, Csallóköztárnok, Jóka, Csilizradvány, Csilizpatas, Andód, Kamocsa és Hetény) már 14 magyar tannyelvű osztályt nyitottak, a tanév végéig pedig összesen 154 magyar iskolai osztály nyílik több mint ötezer tanulóval. 1948. november 12. Az SZLKP KB Politikai Titkársága jóváhagyja a magyaroknak a pártba való felvételét szabályozó irányelveket, a magyarsággal kapcsolatos párthatározatok végrehajtására pedig - a KB segéd- és tanácsadó szerveként - egy ún. Magyar Bizottságot hoz létre. Elnökévé Daniel Okáli belügyi megbízottat, titkárává Fábry István pártmunkást, további tagjaivá Lőrincz Gyula festőművészt, Major Istvánt, a Pravda Kiadóvállalat igazgatóját, Kugler János földművest és Rabay Ferenc pártmunkást nevezi ki. A bizottság első feladataként egy magyar nyelvű pártlap kiadására vonatkozó javaslat kidolgozására kap megbízást. A Belügyi Megbízotti Hivatal a járási nemzeti bizottságokhoz és közigazgatási bizottságokhoz intézett körlevelében szabályozza a Csehországba deportált magyarok hazatérését. A körlevél szerint elsősorban a szlovák bizalmiak érdekeit kell szem előtt tartani, ezért saját vagyonába csak azt a deportáltat lehet viszszahelyezni, aki vagyonát még nem utalták ki a bizalmiaknak. Azokat a deportáltakat, akik vagyonát elkobozták, a földreform céljaira fenntartott más birtokon kell elhelyezni. 1948. november 19. Alakuló ülését tartja Pozsonyban a szlovák pártvezetés által létrehozott Magyar Bizottság. A létrehozandó magyar nyelvű pártlappal kapcsolatban megfogalmazza azt a javaslatot, hogy címe Új Élet legyen, a nyomda, papír és pénz biztosításával Major Istvánt, szerkesztőségének összeállításával Lőrincz Gyulát bízza meg, miközben a lap főszerkesztőjévé Schulz Lajost javasolja. 1948. november 20. Csehszlovákia hosszú lejáratú, 1953. december 31-ig érvényes kereskedelmi egyezményt köt Magyarországgal.
