Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25. 129 1947. augusztus 22. A Reszlovakizációs Bizottságnak a járási és helyi nemzeti bizottságokhoz, ill. közigazgatási bizottságokhoz intézett körlevele alapján megkezdődik a szlovák nemzetiséget igazoló végzések átadása azon személyek számára, akik reszlovakizációs kérelmét elfogadták. A reszlovakizáltak a következő hűségfogadalmat kötelesek letenni: „Önként viszszatérve a szlovák nemzet kebelébe, amelyből származom, s amelyből a mostoha sors a múltban kiszakított, ünnepélyesen fogadom, hogy a szlovák nemzethez és a Csehszlovák Köztársasághoz hű maradok, s hogy mindig és mindenhol hűségesen fogok dolgozni szlovák nemzetem jóléte és felemelkedése érdekében.” 1947. szeptember 2. A kormány 163/1947. sz. rendeletével csak azoknak az igénylőknek teszi lehetővé, hogy hozzájussanak egy-egy elkobzott családi házhoz, akik igazolják, hogy csehszlovák állampolgárok, cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségűek, nemzetileg és államilag megbfzhatóak, és velük közös háztartásban élő családtagjaik nem német vagy magyar nemzetiségűek. 1947. szeptember 3. A Földművelés- és Fő Id reform ügyi Megbízotti Hivatal kiadja 696/1947. sz. körlevelét, mely szerint „a német vagy magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának meghagyása vagy visszaadása nincs hatással mezőgazdasági vagyonuk elkobzására”. 1947. szeptember 12. A Népjóléti Minisztérium - arra hivatkozva, hogy Csehországban még nem sikerült felszámolni a munkaerőhiányt - 231. sz. rendeletével 6 hónappal meghoszszabbítja a Csehországba deportált magyarok eredetileg egy évre szóló munkakötelezettségét. 1947. szeptember 14. A Belügyi Megbízotti Hivatal bejelenti, hogy Zsolnán leleplezték a volt szlovák állam híveinek „államellenes összeesküvését", amelynek szálai a DP-hez vezetnek. Ezzel kapcsolatban letartóztatnak mintegy 700 személyt, a DP több vezetőjét és parlamenti képviselőjét, köztük Miloš Bugár és Ján Kempný főtitkárt, valamint a demokrata vezetésű megbízotti hivatalok tisztségviselőit, s gyanúba keverik Ján Ursíny miniszterelnök-helyettest is. (A DP ellen indított országos méretű kampány megbénítja a párt tevékenységét.) 1947. szeptember 15. Érvénybe lép a párizsi békeszerződés, s ezzel párhuzamosan Csehszlovákia és Magyarország felújítja diplomáciai kapcsolatait. A Farkas Lehel vezette prágai magyar képviselet átalakul követséggé, a pozsonyi képviselet pedig főkonzulátussá. A főkonzul Wagner Ferenc lesz, akit Berecz Kálmán vált fel a magyar Meghatalmazotti Hivatal élén.
