Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25. 125 biztonsági szervek bevonásával provokációk útján államellenes összeesküvésre való előkészületet kell produkálni, s ezt kapcsolatba kell hozni a DP vezető tisztségviselőivel. 1947. május 20. Július Kochan, a DP párkányi járási titkára a párt helyi szervezeteihez intézett körlevelében a reszlovakizált magyaroknak a pártba való felvételét és Demokrata párt újság címmel egy magyar nyelvű pártlap kiadását kezdeményezi, amelyet a párt összes reszlovakizált tagja megkapna. (A DP Központi Titkársága a kezdeményezésre járási titkárának elbocsátásával válaszol.) Pozsonyligetfalu közelében egy légvédelmi futóárkokban megtalálják annak a 90 magyar leventének a holttestét, akiket amerikai fogságból hazatérőben 1945 augusztusában Pozsonyligetfalunál feltartóztattak, kifosztottak, majd agyonlőttek. Az esetről csupán a demokrata Čas közöl tudósításokat, hamarosan azonban a lap számára is megtiltják a hírszolgáltatást. 1947. május 24. Az ún. pöstyéni jegyzőkönyv aláírásával véget érnek a lakosságcsere gyakorlati lebonyolításáról március 23-án Pozsonyban megkezdett, majd Trencsénteplicben és Pöstyénben folytatódott csehszlovák-magyar tárgyalások. Megállapodás születik többek között az áttelepítendő magyarok földvagyonának nagyságáról, az áttelepülők társadalmi rétegződéséről és a cserekvótába beszámítandó menekültekről. Nem születik viszont megegyezés a csehszlovák fél által áttelepítésre jelölt ún. nagy háborús bűnösök átvételének kérdésében. 1947. május 29. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 107/1947. számmal törvényt fogad el a tiltott határátlépésről, amely a tiltott határátlépést szigorúbban bünteti a Magyarországra áttelepített magyar nemzetiségű volt csehszlovák állampolgárok esetében. Ugyancsak szigorúbban bünteti azokat, akik ilyen magyaroknak szállást adnak. 1947 tavaszán A katolikus, a református és az evangélikus egyház a pozsonyi magyar Meghatalmazotti Hivatallal együttműködve Csehországba küldi papjait - köztük a református Tóth Kálmánt és Szabó Antalt, az evangélikus Smíd István Lehelt és Mathaeides Gyulát, valamint a katolikus Pethő Károlyt - a deportált magyarok lelki gondozásának ellátására. Az egyházak ezzel párhuzamosan levélpasztorációs munkát is szerveznek, amelyben többek között Havasy Gyula, Koller Gyula, Vida Tivadar és Burián László katolikus lelkész vesz részt. 1947. június 3. Az SZLKP KB Titkársága határozatban mondja ki, hogy meg kell kezdeni a reszlovakizáltaknak beszervezését a kommunista pártba.
