Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
126 A jogfosztottság időszaka 1947. június 5. Jan Miŕejovský és Rudolf Ŕičan, a csehtestvér egyház lelkészei a prágai Kostnické jiskry, majd a Kresťanská revue című egyházi lapokban a magyarokkal rokonszenvező Írásokban számolnak be a szlovákiai magyarság embertelen és megalázó helyzetéről. Ezt követően Július Dérer modori szlovák evangélikus lelkész a Kostnické jiskry hasábjain ítéli el a cseh lelkészek magyarok iránti rokonszenvét. 1947. június 10. A Szlovák Nemzeti Bíróság elfogatóparancsot ad ki az „ismeretlen helyen tartózkodó” Esterházy János ellen. A vádpontok szerint Esterházynak szerepe volt Csehszlovákia szétbomlasztásában, s Németország és Magyarország támogatása, valamint a fasiszta rendszer kiszolgálása miatt kollaboránsnak tekinthető. A Szlovák Nemzeti Bíróság egyúttal felkéri a Belügyminisztériumot, hogy a háborús bűnösökkel foglalkozó ENSZ-bizottság melletti csehszlovák képviselő útján vétesse fel Esterházyt a háborús bűnösök listájára. 1947. június 11. A Nemzeti Front - miután a kommunisták államellenes felforgató tevékenységgel, az emigrációval és a reakciós ludák elemekkel való együttműködéssel vádolják a DP több vezetőjét, többek között Miloš Bugár és Ján Kempný főtitkárt - bizottságot hoz létre az ügy kivizsgálására, s felszólítja az összes pártot, hogy távolítsa el soraiból „a reakciós, a fasiszta és az államot felforgató elemeket”. 1947. június 12. A Reszlovakizációs Bizottság memorandummal fordul a Megbízottak Testületéhez, amelyben kéri, hogy a magyarok által lakott vidékek közigazgatásába kizárólag magyarul nem tudó személyeket nevezzen ki. 1947. június 17. A kormány 106/1947. sz. rendeletével csak azoknak az igénylőknek teszi lehetővé, hogy hozzájussanak egy-egy elkobzott kisipari vállalathoz, akik igazolják, hogy csehszlovák állampolgárok, cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségűek, nemzetileg és államilag megbízhatóak, s velük közös háztartásban élő családtagjaik nem német vagy magyar nemzetiségűek. Mikuláš Ferjenčík belügyi megbízott arról értesíti Wagner Ferenc pozsonyi magyar meghatalmazottat, hogy kivételt adva a magyarországi sajtótermékek szlovákiai terjesztésének tilalma alól, 50 ezres példányszámig engedélyezi a budapesti Új Otthon című hetilap szlovákiai terjesztését. 1947. június 23. A Reszlovakizációs Bizottság dél-szlovákiai szlovák tanítók közreműködésével megkezdi a reszlovakizálást kérő személyek „szláv eredetének” felülvizsgálatát. A kérvények elbírásánál figyelembe veszik többek között a kérelmező családjá-
