Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
110 A jogfosztottság időszaka Slávik azonban ismét elutasítja a területcserével kombinált népcsere gondolatát, mint ami a győztes Csehszlovákia számára elfogadhatatlan. 1946. szeptember Krausz Zoltán és Varró István, a CSMADNÉSZ aktivistái Mindszenty József esztergomi érsek megbízásából Franciaországba indulnak, hogy tájékoztassák a nyugati közvéleményt a csehszlovákiai magyarság helyzetéről, s megpróbálják befolyásolni a békekonferencia menetét. Miután azonban időközben a magyar békeszerződés vitája befejeződött, Salzburgból visszarendelik őket Magyarországra. 1946. október 2. A Magyar Területi és Politikai Bizottság albizottsága Patrick Costello új-zélandi küldött kompromisszumos javaslatával, amely a lakosságcsere után Csehszlovákiában maradó magyarok kérdésének rendezése céljából tárgyalásokra kötelezi Magyarországot, elveti a 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésére vonatkozó csehszlovák indítványt. 1946. október 3. A békekonferencia Magyar Területi és Politikai Bizottsága jóváhagyja az albizottságnak a csehszlovák területi követeléssel, valamint a transzferjavaslattal kapcsolatban elfogadott kompromisszumos javaslatait. Daniel Okáli áttelepítési kormánybiztos Párizsból táviratban értesíti a csehszlovák Külügyminisztériumot, hogy amennyiben magyar részről nem érkezik kedvező válasz a lakosságcserével kapcsolatban Csehszlovákia által Párizsban előterjesztett javaslatra, a Megbízottak Testületé és az SZNT Elnöksége „határozzanak a belső intézkedésekről”. 1946. október 4. Az SZTH a Megbízottak Testületé Elnökségéhez intézett levelében a lakosságcsere megindítására vonatkozó csehszlovák javaslatok magyar részről történő elutasítása esetére a háborús bűnösként áttelepítésre jelöltek egyoldalú áttelepítésének megkezdését, ill. az áttelepítésre nem jelölt magyarok Csehországba telepítését javasolja. (Az SZTH október 9-én hasonló javaslattal fordul a kormányhoz is.) 1946. október 5. Az SZLKP KB Titkársága határozatban mondja ki, hogy ki kell dolgozni a szlovákiai magyarok Csehországba telepítésének tervét. 1946. október 6. A Čas című napilap közli a párizsi békekonferencián tartózkodó Jan Masaryk külügyminiszter nyilatkozatát, aki sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nagyhatalmak nem egyeztek bele 200 000 szlovákiai magyar egyoldalú kitelepítésébe, s hang
