Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25. Ill súlyozza, hogy Csehszlovákia „nem fogad el semmiféle kisebbségi statútumot”, az országban maradó magyarok gyermekei pedig szlovák iskolákat lesznek kötelesek látogatni. 1946. október 8. Wagner Ferenc pozsonyi magyar meghatalmazott a köznyelv által fehér lapnak nevezett igazolvánnyal értesíti a lakosságcsere-egyezmény V. cikke alapján magyarországi áttelepítésre jelölt szlovákiai magyarokat, hogy az áttelepítésre jelöltek névjegyzékében szerepelnek, tételesen felsorolva mindazokat a jogokat is, melyek az egyezmény alapján megilletik őket. 1946. október 10. Martin Kvetko földművelés- és földreformügyi megbízott az Alkotmányozó Nemzetgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága előtt tesz jelentést a Szlovákiában elkobzott mezőgazdasági vagyonról. A jelentés szerint a hatóságok összesen 293 000 hektár földbirtokot konfiskáltak, ebből 108 000 hektárt magyaroktól, 56 000 hektárt németektől, 33 000 hektárt magyar és német társaságoktól, 95 000 hektárt pedig „a szlovák nemzet árulóitól és ellenségeitől”. 1946. október 12. A párizsi békekonferencia plánuma elfogadja a Magyarországgal kötendő békeszerződésnek a Külügyminiszterek Tanácsa elé terjesztendő tervezetét: beleegyezik 3 dunántúli község (Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsún) Csehszlovákiához csatolásába, de elutasítja a 200 000 szlovákiai magyar Csehszlovákia által igényelt egyoldalú kitelepítését Magyarországra, s a Csehszlovákiában maradó magyarok kérdésének rendezése céljából tárgyalásokra kötelezi Magyarországot. A plénum ülésén Vladimír Clementis bejelenti, hogy Csehszlovákia a döntés ellenére sem mond le a magyarok kitelepítésére irányuló szándékáról, s reményét fejezi ki, hogy a konferencia által előírt kétoldalú tárgyalások során Magyarország megtalálja a magyar kisebbség befogadásának módját. 1946. október 13. A csehszlovák politikai vezetés a Vladimír Clementis, Gustáv Husák, Daniel Okáli, Július Ďuriš és Rudolf Slánský részvételével megtartott tanácskozáson beleegyezését adja a szlovákiai magyarság Csehországba telepítéséhez. A tanácskozás résztvevői nem titkolják, hogy a deportálásokkal nyomást kívánnak gyakorolni Magyarországra a lakosságcsere mielőbbi megkezdése érdekében. Szlovákiai magyar kommunisták a magyar kormányhoz és a kormánykoalíció pártjaihoz intézett levelükben - a lakosságcsere-egyezmény hiányosságait és a csehszlovák-magyar vegyes bizottság ténykedését bírálva - kérik többek között a szlovákiai magyarságot súlyosan megkárosító 16. sz. véghatározat megváltoztatását, valamint a magyarországi szlovákok mintájára egy bizottság felállításának lehetőségét, amely az áttelepülés előtt megtekinthetné a kitelepítendők számára kijelölt helyeket. Az ún. Csehszlovákiai Antifasiszta Magyarok Intézőbi
