Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Göncz László: Tudományos jellegű kötetek, publikációk a Muravidéken
Göncz László Tudományos jellegű kötetek, publikációk a Muravidéken A muravidéki magyar közösség specifikus helyzete, mindenekelőtt kis lélekszáma, valamint a 20. század utolsó harmadáig reá nehezedő asszimiláló politika meghatározó volt a Mura mente, illetve az ott élő magyarság tudományos kutatómunkájának létrejötte szempontjából. Csak az 1974-ben elfogadott szlovén köztársasági alkotmány tette lehetővé az őshonos nemzeti kisebbségek számára az érdekvédelmi szervezetek létrehozását, így ténylegesen akkortól beszélhetünk a Mura mentén élő magyar közösség jogainak megfogalmazásáról. Kezdetben azonban az önálló tudományos kutatómunka nem szerepelt az érdekvédelmi szervezet (vagy bármilyen más nemzetiségi intézmény) kompetenciái között, akárcsak a nemzetiség önálló könyvkiadása sem. A nemzeti közösséget érintő, elsősorban szociográfiai, statisztikai és nyelvikulturális vonatkozású kutatásokat a rendszerváltásig leginkább a ljubljanai Nemzetiségi Kutatóintézet végezte. Az említett intézet projektjei keretében - már az egypártrendszer időszakában is - született néhány nagyon hasznos és objektív tudományos jellegű tanulmány, azonban a kutatás témaköre rendszerint az említett szakintézmény ízlésének megfelelően nem pedig a magyar kisebbség igényei szerint alakult. A különböző dolgozatok és tudományos elemzések ily módon valamennyire a szlovén kisebbségi jogvédelem helyénvalóságát és pozitív jellegét voltak hivatottak alátámasztani. így utólag mindezt nem tekinthetjük kimondottan negatív jelenségnek, hiszen a szélesebb földrajzi térségben e területet illetően az élvonalhoz tartozott a szlovéniai példa, azonban szükséges hangsúlyozni, hogy a ljubljanai intézetben született projektek, tanulmányok csak közvetve szolgálták a muravidéki magyar közösség megmaradási törekvéseit és adtak objektív képet helyzetéről, illetve csupán korlátozott terjedelemben képezték annak szellemi-tudományos termékét. A rendszerváltás előtti esztendőkben a muravidéki magyarság főleg humán orientáltságú értelmisége, valamint annak hatására az érdekvédelmi szervezet is egyre erőteljesebben kezdte követelni a kutatói tevékenység olyan értelemben történő kiegészítését, hogy a nemzetiségnek közvetlenül legyen lehetősége tudományos kutatómunkát végezni. Az 1988-ban útjára indított Muratáj folyóirat azzal a céllal jött létre, hogy az irodalmi alkotások felkarolása mellett a tudományos publikációknak is helyet biztosítson hasábjain. Megállapíthatjuk, hogy a folyóirat e tekintetben teljes mértékben betöltötte küldetését, hiszen az elmúlt, mintegy 17 esztendő során számos tanulmány és tudományos jellegű publicisztika látott benne napvilágot (kb. száz). Hangsúlyosabb említést érdemelnek az
