Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Göncz László: Tudományos jellegű kötetek, publikációk a Muravidéken
88 Göncz László ún. különszámok, amelyekben egy-egy konkrét témakörre vonatkozó tanulmányok közlésére került sor. Ilyen volt az 1848/49-es forradalom, illetve szabadságharc 150. évfordulója alakalmából megjelentetett tematikus szám, amelyben az említett történelmi események elemzésére vonatkozó tanulmányok mellett a Hetés néprajzi tájegységről rendezett tudományos tanácskozás tudományos jellegű előadásainak anyaga is olvasható. A magyar államiság millenniuma alakalmából kiadott különszám úgyszintén több tudományos jellegű tanulmányt közölt. A későbbiek során a Lendvai Füzetek című, szlovén és magyar nyelven időszakonként megjelenő kiadvány is a tudományos kutatómunka szolgálatába állt, hiszen az elmúlt esztendőkben kimondottam tudományos jellegű tanulmányokat közölt (korábban inkább irodalmi és kulturális jellegű írásoknak biztosított teret). Korábban, tehát 1988 előtt gyakorlatilag nem beszélhetünk az akár minimális feltételeknek is megfelelő önálló tanulmányról vagy tanulmánykötetről. Netán csak egy-két olyan rövidebb munka vagy sajtócikk született, amit - minden szigorúbb szakmai kritériumtól eltekintve - be tudunk sorolni a tudományos szférába is. Az elmondottaktól valamennyire kivételnek számított a Maribori Egyetem keretében az 1980-as évek elején létrehozott Magyar Tanszék (később Magyar Nyelv és Irodalom Intézetnek nevezték el), amelynek kertében elsősorban a muravidéki magyarság nyelvjárását és nyelvi sajátosságait kezdték szisztematikusan kutatni. A tanszék tanárai egy-egy témakörben rendszeresen publikáltak is szlovéniai szaklapokban, illetve Magyarországon. Az igazsághoz tartozik, hogy a tanszék tanárain kívül alig akadt korábban szakember a muravidékí magyarok körében, aki vállalta volna egy meghatározott terület tudományos jellegű kutatását. Arról nem is szólva, hogy a szakavatottság tekintetében a kilencvenes évekig nagyon rossz volt vidékünkön a helyzet, hiszen korábban csupán egyetlen személy rendelkezett tudományos fokozattal. Nem mintha titulus nélkül nem lehetne kiváló elemzéseket, kutatásokat végezni, azonban a képesítés minősége és „súlya” az olyan kis közösségben, mint a Lendva vidéki magyarság - véleményem szerint - az átlagosnál is fontosabb szerepet kap. A rendszerváltás utáni időszakban már szinte állandó rendszerességgel szerepelt az érdekvédelmi szervezet ülésein a nemzetiség kutatás iránti igényének a követelése. Időközben több szakember tért vissza Magyarországról, ahol felsőfokú tanulmányaikat végezték, ami úgyszintén befolyásolta a magyar közösség érdekében végzett kutatások igényének a megfogalmazását. Ahhoz, hogy valaki tudományos igényeknek megfelelő tanulmányt, illetve projektet hozzon létre, általában nem kell semmilyen formális döntés. Azonban ténylegesen akkor indul könnyebben a kutatási tevékenység, ha a kutató szakemberek maguk mögött éreznek egy intézményt vagy fórumot. A Muravidéken erre 1993-ban érett meg a helyzet, amikor a muravidéki magyar közösség csúcsszervezete Lendva székhellyel megalapította a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet (a továbbiakban: MNMI). Az említett intézet fő tevékenysége ugyan a közösség kulturális életének szervezése és irányítása, az MNMI azonban már kezdetektől felkarolta a tudományos kutatómunka szervezését is, s
