Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Lábadi Károly: A horvátországi magyarok és könyvkiadásuk (1990 - 2005)
82 Lábadi Károly anyaországi fiatalok meghatározott körében a legfontosabb kérdésre: szerintük milyen jövő vár e maroknyi magyar népcsoportra.8 Ebben az időszakban a könyvek több esetben horvátországi és anyaországi kiadók közös kiadásában jelentek meg, vagy ritkábban csak magyarországi kiadó vállalkozott arra, hogy horvátországi magyar tematikával jelentkezzen. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége már a háborús években havilapot alapított: a Horvátországi Magyarság 1994-től 2001-ig Lábadi Károly szerkesztésében készült. A kiadvány többnyire a magyarság létkérdéseit feszegető és dokumentáló cikkek, tanulmányok megjelentetésére vállalkozott. 2002- től szerkesztőváltásra került sor. Ezután csak részben maradt meg a folyóirat korábbi célkitűzése, ezenkívül jóval kevesebb eredeti írást, tanulmányt jelentet meg, többnyire inkább átvett cikkekre vagy másodközlésekre szorítkozik. Hozzáférhetőség: könyvtárak és terjesztési lehetőségek Az 1991-es háború előtt a Horvátországi Magyarok Szövetsége arra törekedett, hogy tudományos célra is használható kézikönyvtárat hozzon létre. Ennek az állománynak nagy része azonban szétszóródott. A magyarságot a pélmonostori székhelyű Népegyetem központi könyvtára és a falvakba telepített fiókkönyvtárai látták el olvasnivalóval. Ez a hálózat is sérülékeny volta miatt a háborút követően csak részben kezdte el újbóli működését. Korábbi hatásköre máig nem teljesedett ki. Az országban az is gond, hogy nincs egyetlen olyan könyvesbolt sem, amelyik a magyar nyelvű horvátországi, illetve magyarországi kiadványok értékesítésére vállalkozna, s ellátná a könyvtárakat új művekkel. Mindezek a tények azt sürgetik, hogy létre kell hozni mielőbb egy olyan jól felszerelt könyvtárat, ahol a magyar nyelvű tudományos irodalom a lehető legteljesebben elérhető legyen akár úgy is, hogy benne a nehezen megszerezhető műveket, ha már készült, CD-ROM-mal helyettesítsék. Mivel mindeddig nem folyik egyetemi szintű magyar anyanyelvképzés Horvátországban, a tervezett eszéki magyar nyelv és irodalmi tanszék kínálkozhat olyan lehetőségnek, ahol megalapozódhat a tudományos igényeket is kielégítő magyar állományú téka. Összegzések, bibliográfiák A horvátországi magyarság körében 1945 után nem folyt szervezett könyvkiadás, több esztendőnek el kellett elmúlnia, amíg egy-egy kiadvány megjelent. Az 1970-es évektől kezdődően változott meg gyökeresen a helyzet. Bár önálló kiadó nem jött létre, egy-egy érdekvédelmi szervezet, intézmény mégis vállalkozott kiadványok megjelentetésére. Ettől kezdődően horvát nyelvről magyarra fordított tankönyvek és tanári kézikönyvek is készültek. Ugyanerre az időszakra, pontosan 1976-ra datálható a tudományos igényességgel összeállított művek megjelentetésének kezdete (Id. Baranya Júlia: Vízbe vesző nyomokon c. helytörténeti esszéjének első kiadását). Sorra jelentek meg a helytörténeti, illetve néprajzi monografikus igénnyel készült kiadványok. A délszláv háború idején és az azt követő periódusban elsősorban a szétszóródás, a szétszórattatás és a meg
